...Zwölf Streichquartette és Tizenkét duó: két tucatmű, amit tizenkét év választ el egymástól. Ezeknek a daraboknak mégsem ez a – mára szinte teljesen elfelejtett – csomagolási egység jelenti a rokonságát, hanem sokkal inkább a hangszerösszeállításuk. Klasszikus műfajok esetében ugyan az ember óhatatlanul a régi mesterek kifogyhatatlan sorozataira gondol, de egy vonósnégyesnek megfelelőbb volna az amúgy is tökéletesebb hatos szám. A tételek sokasága itt az egyes zenei anyagok szegénységét pótolja...

...és 2000 között elsősorban MIDI-zongorára írtam darabokat (Etüdök MIDI-zongorára, Loco-Dances, Ady: A fekete zongora stb.), egy vadonatúj és máris divatjamúlt, fellelhetetlen hangszerre, aminek alig van irodalma, és még kevésbé: előadói gyakorlata. Ilyen tapasztalatok után érthető, hogy...

...a legtöbb darab valamilyen játék- vagy kifejezésmód, hangszeres vagy zeneszerzői technika köré szerveződik, a tétel teljes hosszában etüdszerűen követve az ebből fakadó lehetőségeket. Ebben a tekintetben a két kompozíció között nincs jelentős különbség...

...a hosszú és a rövid egyforma...

...a Tizenkét duó darabjai elsősorban a kétszólamúság feloldatlanságai, a kettősség teremtette feszültségek révén mozognak. (Az első néhány darab Öt kétszólamúság címen került bemutatásra.) Az összhangzások itt sosem lehetnek teljesek; eldöntetlen, hogy a két szólam egymásért vagy egymás ellen van. Élő előadásban is kívánatos, hogy az előadók minél távolabb kerüljenek egymástól, csupán a közös játékhoz feltétlenül szükséges távolságot tarva. Sok esetben még ez a kétszólamúság is egyfajta „másfélszólamúságra” redukálódik, de a két hangszer mindvégig csak együtt, a szünetekben is egymást feltételezve szólal meg. A vonósnégyeseknél éppen fordítva: a négyszólamúság redukciója érvényesül. Valamennyi kvartett kevesebb, mint a hagyományos vonósnégyes kínálta összetettség, jóllehet szinte mindig mindenki játszik...

...mindkét szériában a tizenkettes szám csak a darabok kikerekedésének az eredménye, nem pedig valamiféle stilizálás vagy hommage...

...premierje 1989. október 8-án, Budapesten volt a Zeneakadémián, egy bemutatóimból álló hangverseny keretében. Akárcsak a lemezfelvételen, Keller András és Gál Zoltán játszott. A Zwölf Streichquartette első előadása egy másik bemutatóm során ugyancsak Budapesten volt, 2001. május 5-én a Műcsarnokban, egy igen meleg tavaszi napon. A művet elsőként a Sopianae Vonósnégyes játszotta, melynek a darab a létrejöttét is köszönheti: kezdeményezésük nélkül valószínűleg nem, vagy nem így készült volna el...

...ugyanakkor néhány jelenség mindkét sorozatban hangsúlyosan jelenik meg. Ilyen a kitartott és mozgó hangok kontrasztja, vagy a hagyományosan glissandó-nak nevezett játékmód. Ez utóbbi esetben azonban nem a két hang közötti „csúszásról” beszélhetünk, hanem egyfajta mikrotonalitásról, nagyon sűrű és nagyon kicsi hangközlépések egymásutánjáról...

...jó dolog a teljes dalnak szentelődni, mert a jó a dal és nem dal a nem jó... *
^{* Cshándógja-upanisad 2.1.1 (Tenigl-Takács László fordítása)}

...bár a címek könnyen azt sugallhatják, hogy önálló kompozíciókról van szó, mindkét darab ciklikus mű, ahol a tételek sorrendje kötött, és valamennyiük előadása kötelező...

...Rövid és hosszú hangok, Fáziskülönbségek, Kánon, Unisono, Pizzicato, Glissando, Kopogtatva, Gyorsuló és halkuló akkordok, Szólamcserék, Akkordok egymáson keresztül, Crescendo és diminuendo, Arzis-tézis...

...felerősödött érdeklődésem az élő hangszeres játék lehetőségei iránt. Sok esetben nem a hangok vagy hangzások, hanem az egyes játékmódok, a vonóváltás ritmusa stb. jelentették az egyetlen kiindulópontot a komponálásban...

Vidovszky László

---

Vidovszky László 1944. február 25-én született Békéscsabán. Zeneszerzés tanulmányait 1959-ben kezdte Szatmári Gézánál a Szegedi Konzervatóriumban, majd 1962-67 között Farkas Ferencnél folytatta a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1970-71-ben Párizsban a Groupe des Recherches Musicales kurzusait és Olivier Messiaen zeneszerzés óráit látogatta.

1970-ben egyik alapítója volt a budapesti Új Zenei Stúdiónak, melynek azóta is aktív tagja zeneszerzőként és előadóként egyaránt. Részt vett műveinek külföldi előadásában és számos kortárs külföldi zeneszerző műveinek magyarországi megszólaltatásában.

1972-1984 között zeneelméletet tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola budapesti tanárképző tagozatán. 1984 óta a Pécsi Tudományegyetemen, 1999 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanít.

Fontosabb művek:
1972 Autokoncert – két előadóra és függesztett hangszerekre;
Kettős – két preparált zongorára
1975 Schroeder halála – preparált zongorára
1979-82 Szóló obligát kísérettel – szabadon választható szólóhangszerre és kíséretre
1979-88 Háromhangú felgondolások I-IV. – három billentyűs hangszerre
1980 Hang-Szín-Tér – audiovizuális installáció (Keserü Ilonával)
1980-81 Nárcisz és Echó – opera egy felvonásban
1983-85 Romantikus olvasmányok – kamaraegyüttesre és zenekarra
1988-96 Etűdök MIDI-zongorára (4 füzet)
1987-89 Tizenkét duó – hegedűre és brácsára
1989 Soft Errors – kamaraegyüttesre
1992 Zene a sevillai Expo ‘92 Magyar Pavilonjába
1996 Loco Dances – zongoristára és MIDI-zongorára
1996 Ady Endre: A fekete zongora – MIDI-zongorára, hárfára és vonószenekarra
1997 Black Quartet – ütőhangszerekre
Silly Old Muzak – egy előadóra és számítógép által vezérelt hangmodulokra
2000 Zwölf Streichquartette
Albeniz-délibáb – zongorára és CD-játszóra
2001 Hegedű-rádió szonáta – hegedűre és táskarádióra
2002 Három magyar – zongorára és vonósnégyesre
1974-78 Közös kompozíciók (Csapó Gyulával, Dukay Barnabással, Eötvös Péterrel, Jeney Zoltánnal, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval)
Elektroakusztikus kompozíciók
Filmzenék, színházi kísérőzenék
Audiovizuális kompozíciók és hanginstallációk


Auer Vonósnégyes

Az Auer Vonósnégyes tagjai: Sipos Gábor – hegedű, Berentés Zsuzsanna – hegedű, Gálfi Csaba – brácsa, Takács Ákos – cselló. Leopold Auer a 20. század elejének egyik legkiemelkedőbb magyar muzsikusa volt. 1918-ban kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol a Julliard School és a Curtis Institute világhírű hegedűtanára lett. Az ő nevét vette fel az 1990-ben zeneakadémiai hallgatókból alakult együttes, melynek tanárai voltak többek között Devich Sándor, Kurtág György és Rados Ferenc.

Az Auer Vonósnégyes 1991 és 1994 között részt vett a londoni Royal Academy of Music-on rendezett mesterkurzusokon, számtalan helyezést ért el itthoni és nemzetközi versenyeken, többek között első díjat nyert az 1997-es, Yehudi Menuhin elnökletével tartott 7. Nemzetközi Vonósnégyes Versenyen Londonban.

1996-ban a Magyar Zeneművészeti Társaság az Év Legjobb Együttese címmel tüntette ki, 2000-ben Liszt-díjat kapott. Az együttes rendszeresen vendég-szerepel külföldön turnék, fesztiválok keretében.

Keller András (1960, Budapest) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kovács Dénes, Rados Ferenc és Kurtág György növendéke volt; a salzburgi Mozarteum nyári akadémiáján több alkalommal részt vett Végh Sándor mesterkurzusain. 1983-86 között az Állami Hangversenyzenekar, 1984-91 között a Budapesti Fesztiválzenekar koncertmestere volt.

A Keller Vonósnégyes primáriusa. A kvartett 1990-ben megnyerte a két legjelentősebb vonósnégyesversenyt: az Evianit, valamint a Reggio Emiliai „Paolo Borciani” versenyt. Lemezfelvételeivel számtalan díjat nyert, melyek közül kiemelkedik a Német Hanglemeznagydíj (öt ízben nyerte el), a MIDEM Classical Award, a Premio Abbiati, a Diapason D’or és a Gramophon Award. Bartók összes vonósnégyese című lemezét a kritikusok szavazatai alapján beválasztották a XX. század ötven legjobb kamarazene-felvétele közé.

Keller András szólistaként turnézott Európa valamennyi országában és többször Japánban. 2003-ban a Wiener Festwochen, az Aldeburgh Festival, Róma, Köln, Hannover, Düsseldorf, Párizs, Brüsszel, Genf és Koppenhága vendége. Karmesterként ez év februárjában mutatkozott be az Orchestre di Padova e Veneto élén. Legutóbb a világhírű Kremerata Balticát dirigálta nagy sikerrel a Lockenhausi Fesztiválon.

Gál Zoltán (1964, Jászberény) hat éves korában kezdett hegedülni, majd 1979-től brácsistaként folytatta zenei tanulmányait a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban. A Liszt Ferenc Zeneakadémia elvégzését követően 1986-ban alapító tagja volt a Keller Vonósnégyesnek. Szólistaként az 1984-es Nemzetközi Lukács Pál Brácsaversenyen második helyezést ért el.

1995-ben a Keller Vonósnégyessel Liszt-díjat kapott. A kvartettel rendszeresen fellép a világ legnagyobb koncerttermeiben és fesztiváljain, többször turnéztak Japánban, Közép- és Dél-Amerikában, valamint Új-Zélandon.