Hans Lüdemann TransEuropeExpress Ensemble feat. Majid Bekkas On The Edges 1

BMCCD292 2022

A kiváló francia-német zenészekből álló formáció, a TransEurope Express Ensemble az On The Edges címet viselő projekttel Európa határvidékeinek felfedezésére indul. Ennek első állomása ez az album, amelyen a gnawa zenei hagyomány és az európai jazz különbségeiből fakadó feszültség felhasználásával hoznak létre izgalmas, mégis organikus zenét Majid Bekkas marokkói zenész-énekes közreműködésével.


Előadók

TransEuropeExpress Ensemble:

Hans Lüdemann – zongora, virtuális zongora
Yves Robert – harsona
Alexandra Grimal – szoprán- és tenorszaxofon
Silke Eberhard – altszaxofon, klarinét, basszusklarinét
Régis Huby – hegedű
Ronny Graupe – gitár
Sébastien Boisseau – nagybőgő
Dejan Terzic – dob, ütőhangszerek

Közreműködik: Majid Bekkas – oud, gembri, ének


Produkciós adatok

Zeneszerző: Hans Lüdemann (4-9), Majid Bekkas (1), Majid Bekkas – Hans Lüdemann (2, 3), Alexandra Grimal (10)
A felvételt Szabó Viktor készítette a BMC Stúdióban, Budapesten, 2019 július 8. és 10. között.
Keverés és master: Szabó Viktor

Borító: Huszár László / Greenroom

Producer: Gőz László
Label manager: Tamás Bognár


Ajánlók

Adam Baruch - adambaruch.com (en)

Heinrich Brinkmöller-Becker - nrwjazz.net (de)

(x) - A2S, Paris (fr)

(x) - alfoldiregiomagazin.hu (hu)

Olasz Sándor - riff.hu (hu)

Szabó Károly - hangzasvilag.hu (hu)

Gáspár Károly - jazzma.hu (hu)


3500 HUF 11 EUR

Hans Lüdemann TransEuropeExpress Ensemble feat. Majid Bekkas: On The Edges 1

01 Lamjarred 9:09
02 Sahara Variations 6:50
03 Yaya 5:56
04 On the Edges 1 part I. 1:15
05 On the Edges 1 part II. 6:29
06 On the Edges 1 part III. 4:47
07 On the Edges 1 part IV. 2:11
08 On the Edges 1 part V. 8:26
09 Zwickmühlen (Seesaw 7:45
10 Ashura 4:38
Teljes idő 57:30

Online terjesztők listája



On The Edges 1 – Maghreb Express
 
Az iráni származású német író, Navid Kermani A sírok mentén (Entlang den Gräben) című könyvében az Európai Unió külső határain és azon messze túli utazásra vállalkozott. Megfigyelései, találkozásai és élményei sokszínű képet rajzolnak meg, amely mély beleérzéssel személyes, társadalmi és politikai síkon reflektál európai valóságunk összetettségére, és viszonyainkra a szomszédainkkal.
 
Ebből ihletet merítve tervezett meg egy határokon átívelő zenei utazást német-francia jazzegyüttesünk, a TransEuropeExpress, a projektet pedig On the Edges-nek neveztük el. A muzsikusok tudatosan igyekeznek kilépni komfortzónájukból a megszokott stílusfordulatok odahagyásával és indulnak új irányokba az együttessel. A találkozások és impressziók mögött az a hosszú távú cél húzódik meg, hogy a különböző projektek egy tág értelemben felfogott zenei összművészeti alkotást eredményezzenek. Az On the Edges 1 mindjárt az európai kultúrkörön túl indítja a ciklust, a Földközi-tenger Európával szembeni partján, együttműködve Majid Bekkasszal, a marokkói muzsikussal és énekessel, aki saját szerzeményeit, ötleteit és improvizációit hozta magával a projektbe. Különleges hangszerei, az oud lant és a gembri basszuslant, az észak-afrikai gnawa hagyomány elemeivel együtt kihívást és vonzerőt adtak a projektnek, hogy a különböző zenei kultúrák keltette feszültséget és a különbségeket kreatívan használja. Az együttes és vendégszólistája megannyi eltérő megközelítési módot talált arra, hogyan leljenek azonosságokat és használják ki a különbségeket, hogy abból zenei energiák és feszültségek eredjenek. Az egyik alapvető különbség abban rejlik, hogy az afrikai zene mindenekelőtt egy szóbeli zenei hagyományon alapul, miközben a zenekar előtt minden rögtönzési szabadságával együtt lejegyzett kották vannak. Ez egy olyan pont, amelyből megkérdőjeleződik a legtöbb szokásos mechanizmus, hiszen egy lejegyzett darabot hivatásos muzsikusok sokkal hamarabb meg tudnak szólaltatni, mint egy olyat, amelyet először is hallás után kell megtanulni. Ennek megfelelően az előálló „hangszerelés” egy kollektív folyamat eredménye. A Lamjarred ritmust a Hmadcha testvériség használja, a marokkói Meknes környékén. A rituálé kíséretében az ütemmutató 5/4-es, a szövegek pedig a szúfi hagyományból erednek.
 
Majid Bekkas egyrészt a szájhagyomány útján fennmaradt gnawa zene képviselője, másrészt széles horizonttal és nagy tapasztalattal rendelkező, képzett zenész, aki írja és olvassa a kottát. Ez végképp alkalmassá teszi őt erre a projektre, és ezért lehetséges vele igen különböző megközelítéseket megvalósítani. Ennek az albumnak két további darabja az ő szerzeményein alapul, ezeket én kibővítettem és áthangszereltem erre a zenekarra. Ezzel egyfajta egyensúly helyreállítása volt a célom, amely a lantok hangzását és az ő énekhangját körülveszi és hagyja érvényesülni, miközben olyan tereket nyit meg, amelyben az együttes tagjainak hangzáslehetőségei, szólisztikus erényei és egyéniségei is kibontakozhatnak.
 
A Sahara Variations-t olyan dallam mintázatokból vezettem le, amelyeket az együttes tagjai minimál hangfonatként játszanak, amíg ezekből egyes frázisok ki nem rajzolják a témát. Yaya egy népi dallam címe. A szöveg vallásos jellegű és a Mohamed próféta iránti hűségről beszél, és a felebaráti szeretetről a paradicsomban. Ezek szúfi énekek, amelyek a gnawa zenébe integrálódnak.
Ennek a projektnek a központi darabja a címadó, öt tételes mű: On the Edges.
Az első rész egy rövid tematikus kijelentést vezet be, amely egyfajta mátrixot képez, egy alapstruktúrát. Ez mind ennek a projektnek, mind pedig a később következő folytatásainak is kiindulópontként szolgálhat. Szervesen fejlődik ki belőle a második tétel is, amely az oudot állítja középpontba, ritmikájának alapja pedig egy afrikai érzéseket keltő 12/8-os ütem.
 
A harmadik tétel, amelyet az együttes a vendégszólista nélkül ad elő, a kontrasztra épül. Fontosnak éreztem, hogy ezt ellenpontként a többi tétellel szemben középen helyezzem el, hogy az összkép szempontjából egy hangulati egyensúlyt képezzen és nyugvópontként szolgáljon a hangsúlyosan ritmikus „észak-afrikai” hatások ellenében, másrészt szembeállítsam a zenekar „európai” jellegzetességeivel.
 
A negyedik tétel felelevenít részeket a másodikból és átülteti őket egy 21/8-os ütemmutatóba. Az ötödik tételben Majid Bekkas a basszuslantra, a gembrire vált. A gnawa zenére jellemző ritmusváltások és felerősödések belekerültek a kompozícióba, és az egész együttes társalkotóként hozza létre őket. Azért a kezdő impulzusokat és a ritmust Majid Bekkas határozza meg továbbra is, aki a gembrin játszva vezényli és tüzeli fel az együttest. A záró akkord riffek a második tételre emlékeztetnek, és visszavezetnek az első tétel kezdő témájához, ez adja a darab zárását is, egy rövid ritmikus codával kiegészítve, amely mintha kérdőjellel érne véget. Lehet ez egy utalás az On the Edges következő projektjére is.
 
A Zwickmühlen című darab az együttes repertoárján szerepel, és ezt a vendégszólista nélkül adjuk elő. Úgy van felépítve, hogy az egyes zenészek csak kisebb motívumokat játszanak, amelyek csak egymással kombinációban nyerik el formájukat dallamként. Forognak és forgolódnak, változtatják melodikus alakjukat és a hangszínüket. Ezt az elvet viszi tovább a kollektív improvizáció, hogy azután a zene a legvégén megint egyes részekre oldódjon fel. Ezt a darabot úgyis lehet érteni, mint ami egyfajta útmutatót nyújt a kollektív rögtönzéshez.
 
Az Ashura Alexandra Grimal szerzeménye, amelyet a budapesti felvételek alatt írt. Felvonultatja szinte az összes olyan ütőshangszert, amelyet a felvételek helyszínén, a Budapest Music Center hangversenytermében felkutatott, megtalált és belőlük egy kifinomult meditatív hangképet fejlesztett ki, amelyben a zenekar egyes tagjai az ütőkkel együtt szólalnak meg. A cím a japán ashurákra utal, akik őrzik és óvják Buddha törvényét. A hangok közti kihagyások legalább ugyanolyan fontosak az Ashurá-ban, mint a hangok maguk.
 
Ennek a projektnek a története már 2013-ban elkezdődött, egy hónappal azután, hogy a TransEuropeExpress Párizsban megalakult és megtartotta bemutatkozó fellépését. Akkoriban a Trio Ivoire-ral a Jazzfest Berlin vendége voltam. Ugyanabban a szállodában szállt meg Joachim Kühn is az akkori triójával, Ramon Lopez dobossal és Majid Bekkasszal. Joachim, akivel már 1980 óta jóban vagyunk, be is mutatott bennünket Majiddal egymásnak, és nemsokára együtt is szerepelhettünk: a Joachim Kühn és barátai által adott koncerten a Jazzfesten én vehettem át a zongoraszólamot, amíg Joachim szaxofonozott. Az ismerkedést Majiddal további eszmecserék követték, és végül előállt az ötlet, hogy ezt a közös projektünket tető alá hozzuk, ami a TransEuropeExpress tagjai részéről kedvező fogadtatásra talált. Az ötletek és a darabok kidolgozása, oda-vissza küldözgetése viszont már hosszabb folyamat volt, míg végül a projekt, hála a BMC Records és a Kunststiftung NRW alapítvány támogatásának, a Budapest Music Centerben próba- majd felvételi fázisba ért. Majid Bekkas első pillanattól kezdve tökéletesen integrálódott és a pozitív energiák, kreativitás és ösztönzés kifogyhatatlan forrásának bizonyult az egész együttes számára. Ez nagyban hozzájárult a nyugodt és oldott hangulathoz az együttműködés egész ideje alatt, amely a stúdiófelvételek mellett BMC-beli és a LOFT Kölnben tartott hangversenyeket is magában foglalt.

Hoffnungsthal, 2021. augusztus 27. / Róma, 2021. október 18.

Hans Lüdemann
Fordítás: Zipernovszky Kornél

Kapcsolódó albumok