Szerző/Előadó:Hans Lüdemann's Rooms
 Cím:Blaue Kreise
(P) 2017 
A kék a végtelenség színe, míg a körkörös mozgások és ciklusok az élet alapvető kritériumai közé tartoznak. A körkörös zenei elemekhez, az ismétlődő-visszatérő formákhoz képzeletünk mozgást és folyamatosan megújuló, egyre erősödő ritmikus energiát társít, mely végül kavargó táncba torkollik. A ROOMS trió egyik kifejezett célja, hogy ilyen elemi erőket szabadítson fel, hallható és fizikailag érzékelhető zenei élményként. A zenészek azzal, hogy létrehozzák ezeket a zenei elemeket és erőket, folytonosan saját energiáikkal töltik fel azokat, s ezt közvetítik a zenei folyamatban résztvevő hallgatóik számára. A lemez címadó darabjának kékje egyben a jazz és a blues jellegzetes hangközére, a ‘blue note’-ra, s ezzel a melankóliára és a fájdalomra is utal.


01. Dark Lights
4:59
02. Blaue Kreise
4:43
03. Run
2:00
04. Arabesque
4:39
05. Crum
11:26
06. Humpty Dumpty
4:41
07. Enge Bewegung
8:57
08. Spring Rites
5:49
09. One Note Shuffle
4:24
10. Punkte
3:54
11. Tanz der Mikroben
5:09
12. Blaue Kreise (Reprise)
6:20

Összidő: 67:08
Előadók
Hans Lüdemann – zongora, virtuális zongora
Sébastien Boisseau – nagybőgő
Dejan Terzic – dob
Produkciós adatok:
Valamennyi darab Hans Lüdemann szerzeménye, kivéve #6 Ornette Coleman és #9 Dejan Terzic
A felvétel a BMC koncerttermében készült, 2015. június 11-12-én
Felvétel és keverés: Szabó Viktor
Borító: Huszár László / Greenroom

Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás




Az album anyaga az alábbi oldalon digitális formában is megvásárolható:


Dalok.hu Dalok.hu


Dave Sumner - Bird is the Worm (en)
Thierry Giard - CultureJazz (fr)
Franpi Barriaux - CitizenJazz (fr)
Karl Lippegaus - Fono Forum (de)
Horst-Dieter Stiefelmayer - JazzPodium (de)
Ralf Dombrowski - Jazz Thing (de)
Karl Lippegaus - Stereo (de)
Rhein Main Magazin (pdf) (de)
Hans-Jürgen Linke - JazzThetik (de)
Sven Thielmann - Hifi & Records Magazine (de)
Tom Fuchs - Piano News (pdf) (de)
Miguel Almada - Impronta de Jazz (pdf) (es)
Matti Komulainen - Jazzrytmit (fi)
Robert Ratajczak - Long Play (pl)
Jan Hocek - JazzPort (cz)
Z.K. Slabý - His Voice (cz)
Czékus Mihály - Hi-Fi Piac (hu)
Párniczky András - Gramofon (pdf) (hu)
Alföldi Régió Magazin (hu)
Márton Attila - Demokrata (pdf) (hu)

Kattintson a képre a nagyobb felbontásért!A kék a végtelenség színe, míg a körkörös mozgások és ciklusok az élet alapvető kritériumai közé tartoznak. A körkörös zenei elemekhez, az ismétlődő-visszatérő formákhoz képzeletünk mozgást és folyamatosan megújuló, egyre erősödő ritmikus energiát társít, mely végül kavargó táncba torkollik.

A ROOMS trió egyik kifejezett célja, hogy ilyen elemi erőket szabadítson fel, hallható és fizikailag érzékelhető zenei élményként. A zenészek azzal, hogy létrehozzák ezeket a zenei elemeket és erőket, folytonosan saját energiáikkal töltik fel azokat, s ezt közvetítik a zenei folyamatban résztvevő hallgatóik számára. A lemez címadó darabjának kékje egyben a jazz és a blues jellegzetes hangközére, a ‘blue note’-ra, s ezzel a melankóliára és a fájdalomra is utal. Ez a ‘kék’ hangzás nyer még karakteresebb árnyalatot a ‘virtuális zongora’ révén lehetségessé váló mikrotonális elszíneződésekkel, melyekről itt-ott akár a historikus jazz-felvételek elhangolt zongoráira is asszociálhatunk. Az egész lemez zeneanyagára a mindvégig tetten érhető körkörös elemek és változó színek jellemzők.

A trió hosszú időt szánt második albumának elkészítésére. Ez egyrészt annak tudható be, hogy mindhárman számos más projekt résztvevői is, másrészt annak, hogy időközben belevágtak a T.E.E. Ensemble nevű nagyobb projektjükbe is, melyben a trió egy francia-német oktett alapját képezi. A T.E.E. premierje 2013-ban volt Párizsban, s a zenekar debütáló lemeze a BMC Records gondozásában idén lát majd napvilágot. Az első Rooms CD 2010-es megjelenése után a trió egy élő felvétele is helyet kapott Hans Lüdemann kunst des trios című, ECHO Jazz 2013 díjjal kitüntetett többlemezes reprezentatív kiadványán.

A ‘késlekedés’ fő oka azonban kétségkívül a trió hosszú időt igénylő zenei fejlődése volt, melyet jól jellemez a Blaue Kreise vadonatúj, csupa saját szerzeményből álló programja: nagyobb és komplexebb formák, a mikrotonalitás és a virtuális zongora hangzásainak új elemei, illetve azok integrálódása a trió-koncepcióba – s nem utolsósorban a tagok egyéni hangjának az eddiginél erőteljesebb megnyilvánulása egy olyan zenekari hangzásban, mely képes a három erős zenei személyiséget igazi egységbe kovácsolni.

Hans Lüdemann kísérőszövegének felhasználásával