Szerző/Előadó:Daniel Erdmann's Velvet Revolution
 Cím:a short moment of zero g
(P) 2016 
Jazz Magazine - 4 star Schallplatten Kritik élu - Citizen Jazz ECHO - Deutscher Musikpreis Preis der Deutschen Schallplatten KritikPreis der Deutschen Schallplatten Kritik - Jahrespreis

A német szaxofonos Daniel Erdmann számos zenekarnak aktív tagja, illetve vezetője – ennek az új, különleges felállású triónak a hangzása is régóta megvolt már a fejében. Hosszas keresést igényelt viszont, mire végül megtalálta azokat a zenészeket, akikkel ezt a bensőjében már meglévő hangzást valósággá is lehetett alakítani. Nos, sikerült, végre itt a csapat, mely teljes egészében az ő kézjegyét viseli magán: a tenorszaxofonosét és zeneszerzőét, s amelyben ugyanakkor a közös játék során a résztvevők mégis igen komoly mozgástérrel rendelkeznek. Ez a fajta zene a szabadságról szól, az improvizáció és a kompozíciók közti viszony szabadságáról, az érzések, a gondolkodás és vágyak szabadságáról.


01. A Pair of Lost Kites Hurrying Towards Heaven
3:46
02. Infinity Kicks In
3:44
03. Velvet Revolution
3:27
04. Quand j´étais petit je rêvais d´être pauvre
3:37
05. Les agnettes
4:16
06. I See a Strange Light
6:09
07. Swing für Europa
1:36
08. Les frigos
5:33
09. a short moment of zero g
4:28
10. Try to Run
5:19
11. Still a Rat
2:12

Összidő: 44:11
Előadók
Daniel Erdmann – tenorszaxofon
Théo Ceccaldi – hegedű, brácsa
Jim Hart – vibrafon
Produkciós adatok:
Valamennyi darab Daniel Erdmann szerzeménye.
Felvétel: Szabó Viktor, BMC Stúdió, 2016. május 15-18
Keverés: Maikôl Seminatore, The Border Studio, Bagnolet, Franciaország
Mastering: Marwan Danoun, Galaxy Studios, Mol, Belgium
Borító: Huszár László / Greenroom

Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás


Az album anyaga az alábbi oldalon digitális formában is megvásárolható:


Dalok.hu Dalok.hu


Ken Waxman - JazzWord (en)
Nick Davies - LondonJazzNews (en)
Wolf Kampmann - Jazz Thing (de)
Stefan Hentz - Die Zeit (de)
Rainer Bratfisch - Jazzpodium (de)
RD - Stereoplay (de)
Norbert Krampf - Frankfurter Allgemeine Zeitung (de)
Ferdinand Dupuis-Panther - Jazzhalo (de)
Werner Stiefele - schallplattenkritik.de - Preis der deutschen Schallplattenkritik 2017 (de)
Alex Dutilh - France Musique (fr)
Louis-Julien Nicolaou - Les in Rocks (fr)
Florent Servia - Djam (fr)
Ludovic Florin - Jazz Magazine (fr)
Xavier Prevost - Les DNJ (fr)
Franpi Barriaux - Citizen Jazz (fr)
Florence Ducommun, Yves Dorison - Culture Jazz (fr)
Philippe Cornet - Focus Vif (fr)
Stéphane Boyancier - La Gazette Bleue d'Action Jazz (pdf) (fr)
Claude Loxhay - Jazzhalo (fr)
Marcelo Tchechenistky - Discos Argentinos (es)
Hessel Fluitman - Jazzflits (pdf) (nl)
Matti Komulainen - HIFImaailma (pdf) (fi)
Robert Ratajczak - LongPlay (pl)
Z.K. Slabý - His Voice (cz)
Jan Hocek - JazzPort (cz)
Komlós József JR - Alföldi Régió Magazin (hu)
Dr. Nagy Sándor - Jazzma.hu (hu)
Máté J. György - Gramofon (pdf) (hu)
Olasz Sándor - Riff (hu)

Kattintson a képre a nagyobb felbontásért!A német szaxofonos Daniel Erdmann számos zenekarnak aktív tagja, illetve vezetője – ennek az új, különleges felállású triónak a hangzása is régóta megvolt már a fejében. Hosszas keresést igényelt viszont, mire végül megtalálta azokat a zenészeket, akikkel ezt a bensőjében már meglévő hangzást valósággá is lehetett alakítani. Nos, sikerült, végre itt a csapat, mely teljes egészében az ő kézjegyét viseli magán: a tenorszaxofonosét és zeneszerzőét, s amelyben ugyanakkor a közös játék során a résztvevők mégis igen komoly mozgástérrel rendelkeznek. Ez a fajta zene a szabadságról szól, az improvizáció és a kompozíciók közti viszony szabadságáról, az érzések, a gondolkodás és vágyak szabadságáról.

Amire az ember azonnal felfigyel, s ami aztán végig fogva is tartja, az a gesztus: a beszéd-közeliség, a narratív és rapszodikus előadásmód. Daniel Erdmann darabjai kompakt, néha egészen bonyolult formák, melyeken belül viszont szabadon barangolhatnak a résztvevők. Mind zenei, mind intellektuális értelemben a témák teremtik meg a keretet a vonatkoztatási pontokhoz. Daniel Erdmann bevallottan melódiaközpontú művész, határozott elgondolásokkal és közölnivalóval. A hegedű, brácsa és vibrafon hangjainak fonalgombolyagaiból szövi össze trióját, amelyben az egyes szálak ritmikus vagy harmonikus szempontból hol együtt haladnak, hol keresztezik, hol pedig továbbfejlesztik egymást.

A francia hegedűs Théo Ceccaldi a gazdag francia vonós hagyomány, valamint a jazz referenciák mellett valami egészen modern dologgal is hozzájárul az anyaghoz: egyaránt képes az egészen absztrakt, perkusszív előadásmódra, vagy éppen „gázolni” a melódiákban. Daniel Erdmann Jim Hartot egy londoni látogatása óta ismeri, ahol a – most már Colmarban élő vibrafonos – a Loop Collective egyik alapító tagja volt. A vibrafon fénylő hangja a trió kamaramuzsikájának szinte mágikus erőt kölcsönöz. Az amúgy dobosként is kiváló Jim Hart hangszerével éppen azt a ritmikus kompetenciát teremti meg briliáns módon, aminek révén dobra már nincs szükség. A trió tipikusan nemzetközi zenekar, hasonlóan ahhoz a számos más csapathoz, amelyekben Erdmann aktívan működik közre. Nincs e mögött semmiféle proklamációs szándék, egyszerűen csak a hétköznapok valósága és az ilyen típusú európai jazz távolságokat és határokat egyre inkább mellőző tendenciája.

Daniel Erdmann Bársonyos Forradalama, bár tartalmaz számos utalást, mentes az illusztrálás szándékától vagy vágyától. A zene egyaránt merít a valósággal való szembesülésből és a képzelet buborékaiból. Van benne valami költői és valami anekdotikus; valami festői és valami elvont. Nem kell tudnunk, hogy a címeknek mi a közük a darabokhoz, ha a hangok önmagukért beszélnek.

(Bert Noglik kísérőszövege alapján)


www.daniel-erdmann.com

Booking:
www.shoestring-jazz.de