Szerző/Előadó:Eötvös Péter
 Cím:Paradise Reloaded (Lilith)
(P) 2016 
Eötvös Péter Az ördög tragédiája című operáját 2010-ben mutatták be Münchenben. Szövegkönyvét a fiatal német drámaíró, Albert Ostermaier írta. A bemutató után Eötvös Péter néhány módosítás mellett döntött, és az átdolgozott darab a Paradise reloaded (Lilith) címet kapta. A maga nemében teljesen önálló, új mű született. Noha az eredeti darab cselekményére épül, néhány lényeges ponton kiegészíti, sőt újragondolja azt. Például, az eredeti történetnek Lucifer a főhőse, a Paradise reloaded (Lilith) viszont egy másik szereplőt helyez a középpontba: Ádám első feleségét, Lilithet. Az új darabban Eötvös Péter azt a kérdést veti fel és fejti ki, hogy mi lett volna, ha a mi – erőteljesen a Biblián alapuló – kultúránk Éva helyett Lilithet tekinti az emberiség ősanyjának...


Eötvös Péter: Paradise Reloaded (Lilith)
Opera 12 jelenetben

CD 1

01. Lucifer, 3 angyal, Lilith
11:22
02. A Paradicsomban / Bűnbeesés
11:37
03. Ádám és Éva mint migránsok
11:37
04. Ádám mint generális, tüntetés
5:23
05. Ballada, egy szétbombázott város
9:21
06. Jövő
7:22


CD 2

01. Ádám el akarja hagyni a Földet
4:53
02. Lilith, Lucifer
5:16
03. Sivatag
7:15
04. Szomjúság, Lilith recitatív áriája
7:40
05. Kvartett
8:54
06. Lilith monológja
3:44

Összidő: 94:08
Előadók
Lilith: Annette Schönmüller
Lucifer: Holger Falk
Ádám: Eric Stoklossa
Éva: Rebecca Nelsen
Angyal A: Gernot Heinrich
Angyal B: Andreas Jankowitsch
Angyal C: Michael Wagner
Kórus: Avelyne Francis, Christina Sidak, Anna Clare Hauf
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Vajda Gergely
Produkciós adatok:
Albert Ostermaier szöveget librettóvá Mezei Mari és Eötvös Péter dolgozta át © Schott Music, Mainz – Germany
Eredeti német librettó a kísérőfüzetben

A felvétel a Magyar Rádió 22-es stúdiójában készült, 2014 januárjában
Felvétel, keverés és mastering: Lukács Miklós
Zenei rendező: Illényi Péter
Supervisor: Eötvös Péter
Borító: Huszár László / Greenroom

Producer: Gőz László
Projekt koordinátor Wallner György
Label manager: Bognár Tamás

A lemez az MTVA-val együttműködésben készült, megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta


Az album anyaga az alábbi oldalon digitális formában is megvásárolható:


Dalok.hu Dalok.hu - CD 1 / CD 2

Kate Wakeling - BBC Music Magazine (en)
Robert Tomas - theWholeNote (en)
Graham Rickson - theartsdesk.com (en)
Reinhard Kager - Neue Zeitschrift für Musik (pdf) (de)
Franpi Barriaux - SunShip (fr)
Paco Yáñez - Mundoclasico.com (es)
Germán Gan Quesada - Scherzo (pdf) (es)
Robert Ratajczak - Hi-Fi i Muzyka (pl)
Robert Ratajczak - LongPlay (pl)
Jakub Banaś - Muzyka21 (pdf) (pl)
Z. K. Slabý - UNI (cz)
Czékus Mihály - HFP (hu)
Kovács Ilona - Gramofon (pdf) (hu)

Kattintson a képre a nagyobb felbontásért!PARADISE RELOADED (LILITH)

Eötvös Péter Az ördög tragédiája című operáját 2010-ben mutatták be Münchenben. Szövegkönyvét a fiatal német drámaíró, Albert Ostermaier írta. A bemutató után Eötvös Péter néhány módosítás mellett döntött, és az átdolgozott darab a Paradise reloaded (Lilith) címet kapta. A maga nemében teljesen önálló, új mű született. Noha az eredeti darab cselekményére épül, néhány lényeges ponton kiegészíti, sőt újragondolja azt. Például, az eredeti történetnek Lucifer a főhőse, a Paradise reloaded (Lilith) viszont egy másik szereplőt helyez a középpontba: Ádám első feleségét, Lilithet. Az új darabban Eötvös Péter azt a kérdést veti fel és fejti ki, hogy mi lett volna, ha a mi – erőteljesen a Biblián alapuló – kultúránk Éva helyett Lilithet tekinti az emberiség ősanyjának.

Az opera első jelenetében Lilith kiűzetik az Édenkertből, és démonanyaként él a sivatagban. Visszatér, hogy Ádámtól gyermeket szüljön, aki majd megszabadítja őt démoni száműzöttségétől. Célja elérésében azonban útját állja Éva, Ádám második felesége, és a két nő küzdelme adja az új darab drámai konfliktusát.
Isten Lilithet Ádámmal azonos módon, vele egyenrangúnak teremtette, Évát viszont Ádám bordájából alkotta meg. Lilith a szuverén akaratot, erőt, együttműködést képviseli, Éva a nőiességet, a tisztaságot, az önfeláldozást.

Az opera szerkezete Madách drámájához, Az ember tragédiájához hasonló: az Édenkertből kiűzetett emberpár Lucifer útmutatásával végigmegy múlton, jelenen és jövőn. A Paradise reloaded (Lilith)-ben Lilith határozza meg az események menetét, és eléri célját, ám végül Ádám mégsem őt választja társául. Ádámnak itt nem élet és halál között kell választania, mint Madáchnál, hanem a két különböző életfelfogású nő között. Választása meghatározza a következő nemzedékek sorsát.

A darab vége minden szereplőnek újrakezdést ígér – erre utal a reloaded: újratölve szó a címben – egy új Édenkertben, de az már nem lesz olyan, mint amelyet maguk mögött hagytak.


Eötvös Péter (sz. Székelyudvarhely, 1944) zeneszerző, karmester és tanár hosszú pályafutása során mindhárom szerepkörben kiemelkedőt nyújtott. Nagy sikerű operái, zenekari darabjai és hírneves szólisták számára írott versenyművei, ezek vezénylése, továbbá mesterkurzusai révén az egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású egyénisége a nemzetközi zenei világnak. Olyan rangos zenei intézmények rendeltek tőle művet, mint a Bécsi Filharmonikusok, a Salzburgi Ünnepi Játékok, a New York-i Filharmonikusok és a Berlini Filharmonikusok. Tizenkét operája közül a legismertebbek: Három nővér, A balkon, Angyalok Amerikában, Szerelemről és más démonokról, Aranysárkány, Vértelenül.

1991-ben a Nemzetközi Eötvös Intézetet, 2004-ben az Eötvös Kortárszenei Alapítványt hozta létre Budapesten a fiatal zeneszerzők és karmesterek támogatására. Karmesterként rendszeres vendége a világ legfontosabb zenekarainak és operaházainak. Olyan tudóstársaságok választották tagjaik közé, mint a Berlini Művészeti Akadémia, a budapesti Széchenyi Művészeti Akadémia, a drezdai Szász Művészeti Akadémia, a stockholmi Svéd Királyi Zeneakadémia és a Belga Királyi Flamand Tudományos és Művészeti Akadémia, emellett a római Santa Cecilia tiszteletbeli akadémikusa.

Kiemelkedő munkásságát számos díj fémjelzi: francia Művészeti és Irodalmi Érdemrend Parancsnoki Fokozata (1988), Kossuth-díj (2002), brit Királyi Filharmóniai Társaság díja (2002), Frankfurter Musikpreis (2007). Életművét 2011-ben Arany Oroszlán-díjjal ismerték el, 2015-ben pedig megkapta a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Szent István-rendet.

eotvospeter.com



Albert Ostermaier (sz. München, 1967) szabadfoglalkozású költő, író. 1995-ben megjelent Herz Vers Sagen című verseskötete elnyerte a Liechtensteini PEN Club költészeti díját. Ugyanebben az évben előadták Zwischen zwei Feuern – Tollertopographie című darabját a Bajor Állami Színház (München) Marstall Teátrumában. Albert Ostermaier azóta jegyzett színpadi szerző.

Darabjait gyors egymásutánban mutatták be Mannheimben (Nationaltheater), Münchenben (Bajor Állami Színház), Bécsben (Burgtheater) és Hamburgban (Deutsches Schauspielhaus). Olyan elismert rendezők állították színpadra műveit, mint Andrea Breth, Lars Ole Walburg és Martin Kusej. 2015-ben a Niebelung Ünnepi Játékok (Worms) keretében volt az ősbemutatója Gemetzel című darabjának. Serge Gainsbourgról írott Mois non plus című játékát a Ruhr-vidéki Ünnepi Játékok (Recklinghausen) az Oberhauseni Színházzal együttműködésben mutatta be. 2016-ban a Niebelung Ünnepi Játékok a Gold. Der Film der Nibelungen című művének világpremierjét tűzte műsorára.

Több verseskötete után regényekkel is jelentkezett: Zephyr (2008) és Schwarze Sonne scheine (2011). Ez utóbbi hangoskönyv változata Gramophon Record-díjas lett. Legújabb verseskötete (Ausser mir) és regénye (Lenz im Libanon) egyaránt a Suhrkamp kiadónál jelent meg.

Munkásságát számos elimerés fémjelzi: a Heinrich von Kleist-díj, a Bertolt Brecht-díj, a Welt magazin irodalmi díja. Kurátora a DFB Kulturális Alapítványnak, az utóbbi években New York City egyetemének volt az íróvendége, több német egyetemnek pedig a segédoktatója. Mindemellet a német írók nemzeti labdarúgóválogatottjának kapusa.

albert-ostermaier.com



Vajda Gergely hamar az egyik legkeresettebb karmester lett a nemzetközi zenei porondon, miután Bartók A kékszakállú herceg vára és Schönberg Várakozás című operájának nagy sikerű vezényléséért „ifjú titán”- nak nevezte a Montreal Gazette. 2005-ig a Milwaukee Szimfonikusok másodkarmestere volt, majd az Oregoni Szimfonikus Zenekar állandó karmestere lett 2012-ig. 2009-ben kinevezték a Music in the Mountains fesztivál (Nevada, Kalifornia) művészeti igazgatójának – karmesterként rajta kívül csak egyvalaki töltötte be ezt a posztot a fesztivál 28 éves történetében. 2012-ben a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető karmestere lett, megbízásának lejárta után vezető vendégkarmesteri címet kapott. A 2011/2012-es évad óta a Huntsville-i Szimfonikus Zenekar zenei igazgatója és karmestere. Egy másik minőségében a budapesti nemzetközi Armel Operafesztivál művészeti igazgatója. Mindemellett zeneszerzői munkássága is jelentős.

gregoryvajda.com



Annette Schönmüller (mezzoszoprán) az egyik legsokoldalúbb kortárszenei előadóművésszé nőtte ki magát az elmúlt években. Ezt igazolja számos nemzetközi premier-fellépése és gyakori együttműködése több neves zeneszerzővel, akik közül néhány kifejezetten az ő hangjára írt darabot.

Főbb fellépései az elmúlt időszakban: Peter Maxwell Davies: The Medium – monodráma (Theater an der Wien), Rolf Riehm: Sirens (Frankfurt Opera), Adriana Hölszky: Bremer Freiheit és Eötvös Péter: Harakiri (Berliner Konzerthaus), Henze: Upupa (Concertgebouw, Amsterdam), Luigi Nono: Prometeo (Staatstheater Darmstadt), Sciarrino: Infinitonero (Salzburgi Biennálé), Ligeti György: Le Grand Macabre (Neue Oper Wien), David Fennessy Sweat of the Sun (Müncheni Kortárs Zenés Színházi Biennálé), valamint Ostravai Újzenei Fesztivál és Zágrábi Zenei Biennálé.

Annette Schönmüller a bécsi Zeneművészeti Egyetemen végezte tanulmányait, ahol még mielőtt Colleen Rae Holmes növendékeként énekelni tanult volna, elvégezte az orgona szakot, a zenepedagógus- és karnagyképzőt, és behatóan foglalkozott a régizenével. Széles alaprepertoárja így Ottavia és Messaggiera szerepétől (Monteverdi) Juditon (Bartók) és Lukrécián (Britten) át egészen Geschwitz és Marie szerepéig (Berg) terjed.

schoenmueller.at



Rebecca Nelsen (szoprán) Texasban nőtt fel, de már új otthonából, Bécsből építette fel tartalmas karrierjét. Olyan jelentős operaházakban és fesztiválokon lépett fel, mint a Bajor Állami Operaház, a drezdai Semperoper, a Kölni Opera, az esseni Aalto-Theater, a velencei La Fenice, az Angers Nantes-i Opera és a bécsi Volksoper, a Salzburgi Ünnepi Játékok, a Glyndebourne-i Operafesztivál és a Garsingtoni Operafesztivál.

Ez utóbbi Szöktetés a szerájból produkciójában nyújtott teljesítményét így méltatta az Opera Magazine: „magabiztos Konstanze, dús középregiszter, lenyűgöző magas hangok és magával ragadó színpadi jelenlét”. Repertoárjának főbb szerepei: Violetta (La traviata), Konstanze és Blonde (Szöktetés a szerájból), Pamina (A varázsfuvola), Despina (Così fan tutte), Susanna (Figaro házassága), Fiorilla (A török Itáliában), Marzelline (Fidelio), Juliska (Jancsi és Juliska), Sophie (A rózsalovag), Cardillac lánya (Cardillac), Olympia (Hoffmann meséi), Lauretta (Gianni Schicchi) és Adél (A denevér).

Donizetti ritkán színpadra kerülő operájának (Éljen a mama!) Corilla szerepét alakította abban az 2015-ös bécsi Volksoper-produkcióban, melynek rendezője Rolando Villazón volt.

A közelmúltban a Carmina Burana-ban énekelt a Cleveland Zenekar koncertjén, dolgozott a Francia Rádió Filharmonikus Zenekarával és az Eötvös Péter vezette Ensemble Intercontemporainnel. Eötvös Paradise reloaded (Lilith) című operájának 2013-ban a bécsi Neue Operben volt a bemutatója, melyben Rebecca Nelsen Évát alakította. A Kurier, így méltatta alakítását: „Éva szerepében Rebecca Nelsen szopránja kristálytisztán cseng a legmagasabb hangoktól a legmélyebbekig”.

rebeccanelsen.eu



Eric Stoklossa (tenor), a fiatal német énekművész Aljeja szerepében (Janáček: A holtak háza) nyújtott kimagasló teljesítményével hívta fel magára a nemzetközi sajtó figyelmét. Az operát a 2007-es bécsi fesztiválon Patrice Chéreau rendezésében, Pierre Boulez vezényletével mutatták be. Ebben a produkcióban debütált a Holland Fesztiválon és az Aix-en-Provenc-i Fesztiválon (2007), a palermói Teatro Massimo-ban (2008), majd a Metropolitan Operában is (2009). A Scala-ban Janek szerepében (Janáček A Makropulosz-ügy) mutatkozott be (2009), és a következő évben a Patrice Cháreau rendezte A holtak háza produkcióban tért vissza oda. Andres szerepének (Berg: Wozzeck) eléneklése a Bécsi Fesztiválon (2010) újabb mérföldkő volt Stoklossa operaénekesi pályáján.

Stoklossa keresett hangversenyénekes; olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Dennis Russel Davis (Bach: Máté passió), Helmuth Rilling (Bach: h-moll mise), Gothart Stier (Haydn: A teremtés és Bach: Karácsonyi oratórium), Hans Christoph Rademann, Harmut Hänchen, Salvator Mas-Conde, Rolf Beck, Jesus Lopez Cobos, Laurence Equilbey, Christoph Pregardien és Vaclav Luks. A névsor sokszínű repertoárról árulkodik, amely magába foglalja Monteverdit, Bachot, a romantika és a modern zeneszerzők nagy oratóriumait – köztük Dvořák Stabat Materét, amelyben Párizsban, Rouenben és az ausztriai Feldkirch Fesztiválon is fellépett – valamint olyan operaritkaságokat is, mint Hasse: La Sorella Amante (Alfonso), Rimszkij-Korszakov: Mozart és Salieri (Mozart) és Gottfried von Einem: Az öreg hölgy látogatása (komornyik).

ericstoklossa.de



Holger Falk kétségkívül az egyik legjobb hangi és mentális adottságokkal rendelkező énekes a német színpadokon” – írta az Opernwelt magazin. Rugalmassága, sokszínűsége és markáns szerepformálása révén a legkeresettebb előadók közé tartozik a kortárszene színpadain. Olyan neves szerzők művének bemutatóján énekelt, mint Eötvös Péter (Paradise reloaded (Lilith), Aranysárkány), Beat Furrer, Georges Aperghis, Michael Wertmüller, Benoit Mernier, Miroslav Srnka, Vladimir Tarnopolski, Jan Müller-Wieland és Steffen Schleiermacher. Számos klasszikus darabban is fellépett Monteverdi Orfeójától a Wolfgang Rihm jegyezte nagyszabású operákig. Dalszínházi pályafutásának főbb helyszínei: Teatro Real (Madrid), Bajor Állami Operaház, Hamburgi Állami Opera, La Monnaie (Brüsszel), Théâtre des Champs Élysées (Párizs), Theater an der Wien, Varsói Nemzeti Opera, Frankfurti Opera.

Hangversenytermi és fesztiválfellépései is számosak: Gewandhaus (Lipcse), Alte Oper (Frankfurt), Kölni Filharmónia, Berlini Konzerthaus, Palais des Beaux Arts (Brüsszel), Bostoni Régizenei Fesztivál, Schleswig-Holsteini Zenei Fesztivál és a Schwetzingeni Ünnepi Játékok. Együttműködik olyan barokkzenei együttesekkel, mint Elyma (Genf), Elbipolis (Hamburg), Concerto (Köln), és kortárszenei formációkkal, mint az Ensemble Modern, Ensemble Resonanz, Ensemble Avantgarde és Musikfabrik NRW. Számos MDG-lemezfelvétele között megtalálható Francis Poulenc mind a 115 férfihangra írott dala, Erik Satie dalai, továbbá Wolfgang Rihm és Josef Matthias Hauer dalciklusai.

holgerfalk.de



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Elődjét 1943-ban Dohnányi Ernő alapította harminc muzsikussal, majd 1945-ben Ferencsik János szervezte újra immár ötven taggal az együttest. Fennállása alatt olyan neves karmesterek álltak a zenekar élén, mint Polgár Tibor, Somogyi László, Bródy Tamás, Lehel György, Ligeti András, Vásáry Tamás, Kovács László, Fischer Ádám, Stephen D’Agostino és Vajda Gergely. 2014 augusztusától Kovács János vezető karnagyként, 2015 októberétől állandó karmesterként irányítja a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát.

Az együttes számtalan bel- és külföldi hangversennyel, valamint szinte a teljes szimfonikus és oratorikus repertoár rádió-, TV- és CD-felvételeivel vívta ki rangját a nagyzenekarok élmezőnyében. Állandó közreműködője a nemzetközi zenei versenyek döntőinek és gálakoncertjeinek, főszereplője az évente megrendezésre kerülő Budapesti Wagner Napoknak. A világ vezető kritikusai egybehangzóan méltatják kiegyenlített hangzását, hajlékonyságát, és azt a mecénási tevékenységet, melyet a magyar kortárs zene népszerűsítésével és rögzítésével végez.

Több mint félévszázados fennállása alatt olyan világhíres vendégkarmesterek dolgoztak a zenekarral, mint Claudio Abbado, John Barbirolli, Paul Capolongo, Doráti Antal, Eötvös Péter, Lamberto Gardelli, Wolfgang Gönnenwein, Kertész István, Otto Klemperer, Kobajasi Kenicsiró, Igor Markevitch, Lovro von Matacic, Neville Marriner, Charles Münch, Giuseppe Patané, Karl Richter, Helmuth Rilling, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Paul Sacher, Peter Schreier, Solti György, Leopold Stokows és Carlo Zecchi.

mrze.hu



A BMC Records nevében hálás köszönetet mondunk Walter Kobérának, a bécsi Neue Oper intendánsának, amiért Bécsben és Budapesten egyaránt lehetővé tette az opera bemutatását és karmesterként is közreműködött a zenei előkészítésben.