Szerző/Előadó:Eötvös Péter
 Cím:Három nővér
(P) 2012 
Ebben a műben nem teszek mást, mint a személyeket tanulmányozom, a szenvedélyüket, cselekvésüket és passzivitásukat, a lehetetlen döntéseket és a döntések lehetetlenségét; azokat, amelyeket meg kellene tegyenek, de végülis nem tesznek meg.

Eötvös Péter


CD 1

Prológ
01. No.1: 'Múzïka igráyet tak bódro'
(Olga, Mása, Irina)
5:10


Első szekvencia: Irina
02. No.2: 'Bóže moy! Kudá vsyo ušló?'
(Irina, Olga)
4:42
03. No.3: Refrén: 'Oná khódit tak, kak búdto samá podožglá'
(Mása)
1:01
04. No.4: 'Molodcï! Molodcï! Zolotóy naród!'
(Versinyin, Kuligin, Tuzenbach, Irina, Doktor, Mása, Szaljónij)
3:33
05. No.5: 'Daváyte mirít'sya'
(Tuzenbach, Szaljónij, Doktor, Olga, Andrej, Fedotyik, Rode, Versinyin, Kuligin, Anfisza, Mása, Irina)
4:48
06. No.6: 'Ya ne lyublyú i boyús' étogo vášego solyónogo'
(Irina, Tuzenbach, Doktor, Szaljónij)
8:28
07. No.7: 'Ya lyublyú, ya lyublyú, beskonéčno lyublyú...'
(Szaljónij, Irina)
4:43
08. No.8: 'Vï tóže zdes'?'
(Szaljónij, Natasa, Irina, Anfisza)
2:55
09. No.9: A kertben (Az első búcsú): 'Spasíbo za vsyo!'
(Fedotyik, Rode, Tuzenbach, Irina, Kuligin, Doktor)
2:01
10. No.10: A kertben: 'Iván Románič, vï včerá bïli na bul'váre'
(Irina, Doktor, Kuligin, Szaljónij)
0:55
11. No.11: A kertben (A második búcsú): 'Mílaya, ya seyčás pridú'
(Tuzenbach, Irina)
3:49
12. No.12: A kertben: 'Mï s barónom závtra venčáyemsya'
(Irina, Doktor, Olga)
1:34


CD 2

Második szekvencia: Andrej
01. No.13: 'Andréy!' / 'Kak vïdokhsya i postarél on'
(Olga, Irina, Mása)
3:42
02. No.14: Refrén: 'Oná khódit tak, kak búdto samá podožglá'
(Mása)
0:42
03. No.15: 'Gde Ól'ga? Kakóy gromádnïy požár...'
(Andrej, Olga, Versinyin, Mása, Anfisza, Kuligin)
3:24
04. No.16: 'Tak mnógo naródu dóma'
(Natasa, Olga)
3:55
05. No.17: 'Yésli bï ne soldátï'
(Versinyin, Kuligin, Doktor, Rode, Fedotyik, Tuzenbach, Irina)
3:14
06. No.18: 'Móžet bït'... vášey mámï'
(Doktor, Irina, Rode, Fedotyik, Tuzenbach, Versinyin, Kuligin, Natasa, Szaljónij)
1:50
07. No.19: Recitative: 'Mílïy ded, kak stránno prokhódit žízn'
(Andrej, Doktor)
2:11
08. No.20: Andrej monológja: 'O, gde onó, kudá ušló moyó próšloye'
(Andrej)
5:18
09. No.21: 'Éto tï? Andryúša?'
(Natasa, Anfisza, Andrej, Doktor)
1:07



Harmadik szekvencia: Mása
10. No.22: 'Zabïl skazát', segódnya u vas v gostyákh'
(Tuzenbach, Irina, Fedotyik, Rode, Doktor, Mása, Anfisza, Versinyin, Olga)
5:09
11. No.23: 'Ya... ostayús' / 'Dorogáya sestrá!'
(Mása, Kuligin, Doktor, Irina, Versinyin, Olga)
3:39
12. No.24: 'Čáyu khóčetsya...'
(Versinyin, Anfisza, Mása, Natasa)
9:06
13. No.25: 'Pokáyus' vam, ož ból'še nikomú'
(Mása, Olga)
3:29
14. No.26: A kertben (A harmadik búcsú): 'Ól'ga Sergéyevna, ya vam želáyu'
(Versinyin, Irina, Olga, Mása, Kuligin)
6:57

Összidő: 1:37:31
Előadók
Orchestre de l'Opéra de Lyon
Vezényel: Kent Nagano (zenekari árok) és
Eötvös Péter (színpad mögötti zenekar)


Szereplők:

Prozorov család
Olga - Alain Aubin (kontratenor)
Mása - Vyatcheslav Kagan-Paley (kontratenor)
Irina - Oleg Rjabec (kontratenor)
Andrej (báty) - Albert Sagidullin (bariton)
Natasa (Andrej felesége) - Gary Boyce (kontratenor)
Kuligin (Mása férje) - Nyikita Sztorojev (basszus)
Anfisza (öreg dada Prozorovéknál) - Jan Alofs (basszus)

Tisztek
Versinyin (alezredes, ütegparancsnok) - Wojtek Drabowicz (bariton)
Tuzenbach (báró, Irina udvarlója) - Dietrich Henschel (bariton)
Szaljónij (Irina másik udvarlója) - Gyenyisz Szedov (basszus)
Doktor (Csebutikin, katonaorvos) - Peter Hall (tenor)
Fedotyik - Marc Duguay (tenor)
Rode (hadnagy) - Ivan Matiakh (bariton)

Produkciós adatok:
Korábban megjelent a Deutsche Grammophon kiadásában, 1999-ben (459 694-2)
A Deutsche Grammophon GMBH, Berlin szíves engedélyével
Kent Nagano az Erato Disques (Paris, France) szíves engedélyével működött közre
Artwork @ design: > www.bachman.hu

Zenei asszisztensek: Christophe Durrant, Jonathan Stockhammer
Korrepetítorok: Masahiro Sato, Bernard Robertson, Kate De Marcken
Nyelvtréners: Nadine Basile-Martinelli, Dalos Rimma

Elő felvétel, Opéra de Lyon in March, 1998
Opéra de Lyon produkció
Casting: Jean-Pierre Brossmann
Executive producerek:Nigel Boon, Sid Mclauchlan
Felvételvezető: Daniel Zalay (Radio France)
Utómunka: Caroline Recurt (Radio France)
Hangmérnökök: Sandrine Bréchot, Valérie Lavallart (Radio France)
Utómunka, keverés & editálás: Stephan Flock

Zeneműkiadó: G. Ricordi & Co, Milan; Bühnen- Und Musikverlag Gmbh, Munich
(P) 1999 Deutsche Grammophon Gmbh, Berlin


Producer: Gőz László
Label manager: Bognár Tamás


Magyar nyelvű szövegkönyv

Orosz nyelvű szövegkönyv



Az album anyaga az alábbi oldalon digitális formában is megvásárolható:


Dalok.hu Dalok.hu - CD 1 / CD 2

Laurent Bergnach - Anaclase (fr)
Klaus Hübner - Neue Zeitschrift für Musik (ger)
Balázs Miklós - Café Momus (hu)

Kattintson a képre a nagyobb felbontásért!A lehetetlen választások

A századvég mindig más, mint az egyszerű hétköznapi évtizedek. Az ember elvárja, megfogadja, és reméli, hogy ezután minden másként lesz. Aztán minden marad úgy, ahogy volt. A legidősebb nővér, Olga a darab epilógjában így fordul hozzánk: ,,... Az idő elmúlik, elmegyünk, örökre elfelejtenek bennünket. ... De a mi szenvedésünk örömre változik azokban, akik utánunk következnek, boldogság és békesség uralkodik a Földön, s azokra, akik most élnek, majd szívesen emlékeznek”. Nos, erre az üzenetre mit válaszoljunk?

Egy különös századvégi érzékenység köti össze napjainkat az előző század végével, amikor Csehov a Három nővért írta. A dráma a saját korának, az adott társadalmi rétegnek és életformának pontos analízise. De az, hogy ebben a században olyan nagy érdeklődéssel fordultak e dráma iránt, azt mutatja, hogy a probléma sokkal általánosabb és jelenidejű.

Az opera megírásánál a célom nem a Három nővér Csehovi drámájának zenei adaptációja volt, hanem annak kulcsjeleneteit megismételve, Irina, Andrej és Mása alakjának középpontba állításával az eseményeket más-más nézőpontból dolgoztam fel. Ezért az opera nem tradicionális felvonásokból, hanem három szekvenciából áll. Ennek megfelelően a történések más és más súlypontot kapnak a három szereplő számára jelentős, általuk megélt érzelmi töltések szerint.

Az egész történet kapcsolatkeresések sorozata, - nem konkrét főhőssel/hősökkel a középpontban, hanem az emberi élet tartalmi, érzelmi és kapcsolati érzékenységének megfogalmazása. Mindegyik központi figura alapproblémája a választás kérdése. Mindig két lehetőség között kell dönteniük, és bármelyiket választják, az menthetetlenül kudarchoz vezet.

Az opera hangzási különlegességét a színpad előtt és mögött elhelyezett két zenekar adja meg. A zenekari árokban helyet foglaló együttes a színpad alakjaival tart állandó kapcsolatot. Ez az intim kapcsolat alkalmat ad arra, hogy olykor a szereplők helyett a zene nyelvén mondja el azok érzéseit, gondolatait. Az énekesek mögött elhelyezkedő nagyzenekar a drámai jelenetek, érzelmi kitörések megformálását segíti. Egy jellegzetesen orosznak érzett hangszer, a harmonika, a történelmen kívüliséget, a történések időtlenségét jelképezi.

Ebben a műben nem teszek mást, mint a személyeket tanulmányozom, a szenvedélyüket, cselekvésüket és passzivitásukat, a lehetetlen döntéseket és a döntések lehetetlenségét; azokat, amelyeket meg kellene tegyenek, de végülis nem tesznek meg.

Eötvös Péter


Magyar nyelvű szövegkönyv (pdf. - 4,3 MB)




CD 1

Prolog

No. 1

OL’GA, MAŠA, IRINA

Múzïka igráyet tak bódro.
Mne kážetsya, yeščó nemnógo, i mï uznáyem,
začém živyóm, začém stradáyem.
Pridyót vrémya, i vsyo uznáyem, dlya čegó éti
stradániya.
No stradániya náši pereydút v rádost’ dlya tekh,
kto búdet žit’ pósle nas
i pomyánut dóbrïm slóvom tekh, kto živyót tepér’.
O, kak igráyet múzïka! Oní ukhódyat ot nas, odín
ušól, sovsém, sovsém i navsegdá.

OL’GA
Vsyo stánet vospominánem, dlya nas načnyótsya
nóvaya žizn’.

MAŠA
Mï ostánemsya odní, načnyóm nášu žizn’ snóva,
našu žizn’.

IRINA
Nádo žit’, nádo rabótat’, tól’ko rabótat’ nádo žit’.


Sekvénciya Irinï (Pérvaya sekvénciya)

No. 2

IRINA
Bóže moy! Kudá vsyo ušló?
Ya vsyo zabïla. Ya vsyo zabïváyu…
A žizn’ ukhódit i nikogdá ne vernyótsya.
Mï nikogdá ne uyédem v Moskvú.

OL’GA
Mílaya… moyá prekrásnaya sestrá…

IRINA
Moy mozg vïsokh,
pokhudéla, podurnéla, postaréla. Kak ya živú do
sikh por, ne znáyu.

OL’GA
Ne plač’! Ya strádayu.

IRINA
Ya ne pláču!
Dovól’no! Dovól’no!

OL’GA
Mílaya, sovétuyu tebé kak sestrá, kak drug,
vïkhodí za baróna!

IRINA
Ya vsyo ždalá, pereselímsya v Moskvú,
a tam mne vstrétitsya moy nastoyáščiy.
Ya mečtála o nyom, lyubíla…

OL’GA
Moyá prekrásnaya sestrá, ya vsyo ponimáyu.
On, právda, nekrasíviy, no on takóy poryádočnïy…
Ved’ zámuž vïkhódyat ne iz lyubví,
a iz-za obyáz(a)nnosti.


No. 3 Refrén

MAŠA
Oná khódit tak, kak búdto samá podožglá.


No. 4

VERŠININ
Molodcï!
Molodcï! Zolotóy naród!
Yésli bï ne soldátï, to sgorél bï ves’ górod.

Akh, čto za molodcï! Zolotóy…

KULÏGIN
Kotórïy…
kotórïy čas, gospodá?

TUZENBAKH
Uže svetáyet.

IRINA
Vse sidyát,

vse sidyát, niktó ne khóčet idtí.
I vaš Solyóniy sidít…
Vï bï, Dóktor, šli spat’!

DOKTOR
Bla(go)daryú!

KULÏGIN
Iván Románič nazyu-zyu-zyu-zyúkalsya! Molodéc!

VERŠININ
Ya plókho vïglyažu – khu.

Pri požáre zagryaznílsya ves’.
Včerá mél’kom slïšal, búdto nášu brigádu khotyát
perevestí v Pól’šu.

TUZENBAKH
Ya tóže slïšal. Čto ž?
Górod togdá sovsém opustéyet.

IRINA
I mï uyédem.

DOKTOR
F-dr-bz-gi! [Vdrébezgi!]

IRINA
Iván Románič! Iván Románič!

VERŠININ
Segódnya u menyá kakóye-to osóboye nastroyéniye.
«Khóčetsya žit’ čertóvski…»

MAŠA
«… kakóye-to… -stroyéniye…
Khóčetsya žit’ čertóvski…»

IRINA
Net, požáluyst(a), ukhodíte. Syudá nel’zyá.

VERŠININ
«Lyubvi vse vózrastï pokór…»

SOLYONIY
Počemú ž éto, barónu móžno, a mne nel’zyá?

VERŠININ
Nad(o) ukhódit’, v sámom déle. Kak požár?

SOLYONIY
Govoryát, stikháyet.
Net, a vsyo-takí éto položítel’no stránno.
Počemú barónu móžno, a mne nel’zyá?


No. 5

TUZENBAKH
Daváyte mirít’sya.

SOLYONIY
Počemú mirít’sya? Ya s vámi ne ssórilsya.

TUZENBAKH
U vas kharákter stránniy, nádo skazát’.

SOLYONIY
«Ya stránen, ya stránen. Kto že ne stránen?»

TUZENBAKH
Vsyo že vï mne simpatíčni, simpa…

SOLYONIY
Vïp’em! Ya prótiv vas, barón, nikogdá
ničegó ne imél.

DOKTOR
… sup s lúkom, a na žarkóye čekhartmá myasnóye.

TUZENBAKH
… čerem… myasnó…

SOLYONIY
«Čeremšá» vovsé ne myáso, a rasténiye.

TUZENBAKH
rasté…

DOKTOR
Net, ángel moy. «Čekhartmá» – baránina.

SOLYONIY
A ya vam govoryú…
če… če… ot «čeremší» takóy že zápakh kak ot
česnoká.

DOKTOR
Vï nikogdá ne yéli «čekhartmi», ángel moy.

TUZENBAKH
Brávo, bra-kha-kha-kha-vo,

SOLYONIY
čeremší… čeremší… čeremší…

DOKTOR
čekhartmá, čekhartmá, čekhartmá

TUZENBAKH
česnoká, česnoká…

OL’GA, ANDREY
Dovól’no, dovól’no gospodá!

FEDOTIK, RODE
Kha, kha, kha…

TUZENBAKH
Andryúša, daváyte vïp’em na «ti». Ya s tobóy,
Andryúša, v Moskvú poyédu, v universitét.

SOLYONIY
V kakóy? V Moskvé dva universitéta.

ANDREY
V Moskvé odín…

ANDREY, TUZENBAKH
… universit(é)t.

SOLYONIY
A ya vam govoryú: dva!

ANDREY
Pus(t’) khot’ tri.

SOLYONIY
V Moskvé dva universitéta:
stárïy i nóvïy.

TUZENBAKH, ANDREY, DOKTOR, VERŠININ, KULÏGIN, ANFISA
univers(i)t(é)t

TUZENBAKH
Bravo! Bravo!

ANDREY, KULÏGIN, VERŠININ, DOKTOR, RODE, FEDOTIK
Khu, khu.

MAŠA
Barón p’yan! Barón p’yan!

IRINA
Čto takóye?

KULÏGIN
khe, khe… porá ukhodít’.

ANDREY
Natáša govorít, čto Bóbik ne zdoróv… i…

MAŠA
Ne Bóbik bólen, a oná samá…
vot gde! Meščánka!

TUZENBAKH
Žážda, žizn’.


No. 6

IRINA
Ya ne lyublyú i boyús’ étogo vášego Solyónogo.

TUZENBAKH
Žážda…
Žal’… mne i žal’ yegó no ból’še.

IRINA
O čom vï dúmayete?

TUZENBAKH
… žal’… Skól’ko let mne yeščó ostálos’ vperedí
polnïkh moyéy lyubví k vam.

IRINA
Ne, ne! Ne govoríte o lyubví!

TUZENBAKH
U menyá strástnaya, strástnaya žážda žízni, bor’bï,
trudá.
I éta žážda slilás’ vo mne s lyubóv’yu k vam. I, kak naróčno,

IRINA
A, ne govoríte o lyubví.

TUZENBAKH
vï prekrásnï, Irína.
I vsya žizn’ kážetsya mne takóy prekrásnoy.

IRINA
Prekrásnoy? Perestán’te!

TUZENBAKH
Toská po trudú, o Bóže moy, kak oná mne ponyátna!
Ya ne rabótal nikogdá, nikogdá ne rabótal.
Moyá sem’yá ne znála trudá i nikakíkh zabót.
Menyá oberegáli ot trudá.
No tepér’ prišló vrémya.

Gotóvitsya síl’naya búrya i skóro sdúyet s nášego
óbščestva len’ i gnilúyu skúku.

A čérez dvádcat’ pyat’ let búdet káždïy čelovék,
káždïy čelovék rabótat’…

DOKTOR
Ya ne búdu rabótat’.

TUZENBAKH
Vï ne v sčot.

IRINA
Dvádcat’ pyat’ let, dvádcat’ pyat’…

DOKTOR
Ya právda nikogdá ne rabótal.

SOLYONIY
Dvádcat’ pyat’ let vas užé ne búdet na svéte, sláva
Bógu!

IRINA
dvádcat’…

DOKTOR
… pyat’

SOLYONIY
Vï umryóte ot kondráški, íli ya poteryáyu terpéniye
i vsažú vam púlyu v lob, ángel moy.

DOKTOR
Kho, kho, kho, ya nikogdá ničegó ne délal.

IRINA
«Prekrásnoy…» U nas… tryokh sestyór… žizn’…
ne bilá… yeščó… «prekrásnoy».


No. 7

SOLYONIY
Ya lyublyú, ya lyublyú, beskonéčno lyublyú…

IRINA
Net, požáluyst(a), ukhodíte!

SOLYONIY
Ya ne mogú žit’ bez vas.
Ya lyublyú, beskonéčno lyublyú, o moyó blažénstvo!

O sčást’e! O sčást’e, sčást’e!
Roskóšnïye, čúdnïye, izumítel’nïye glazá, o kakíkh
ya ne vidál ni u odnóy žénščinï. Ya lyublyú,
beskonéčno lyublyú, ya ne mogú žit’…
tól’ko vï odná móžete ponyát’ menyá.
Pérvïy raz ya govoryú o lyubví k vam.

IRINA
Perestán’te! Ne govoríte…

SOLYONIY
Nu, mne vsyo ravnó.
Nasíl’no mil ne búdeš’.
No sčastlívïkh sopérnikov u menyá ne dolžnó bït’.
Klyanús’ vam vsem svyatïm, sopérnika ya ub’yú,
tól’ko vï odná

móžete ponyát’ me(nyá…)


No. 8

SOLYONIY
Vï tóže zdes’?

NATAŠA
Prostíte, ya po-domášnemu.

SOLYONIY
Nu, mne vsyo ravnó. Proščáyte!

NATAŠA
Ti ustála?

IRINA
Bóbik spit?

NATAŠA
Da, no nespokóyno spit.
V teperéšney détskoy khólodno i sïró.

Pereberís’ poká k Ól’ge, tvoyá kómnata khorošá
dlya rebyónka.

IRINA
Kudá?

NATAŠA
Ti s Óley búdeš’ v odnóy kómnate, poká čto, a
tvoyú kómnatu

Bóbiku… Dólžno bït’, Ól’ga!

ANFISA
Protopópov…

NATAŠA
Protopópov? Khi, khi, khi. Skaží, seyčás!


No. 9: V sádu (Pérvoye proščániye)

FEDOTIK, RODE
Spasíbo za vsyo!

TUZENBAKH
Proščáyte!

FEDOTIK, RODE
Spasíbo za vsyo!

IRINA
Do svidániya!

FEDOTIK, RODE
Ne «do svidániya», a «proščáyte», mï ból’š(e) už
nikogdá ne uvídimsya!

IRINA
Vozmóžno, kogdá-nibúd’ yeščó vstrétimsya.

KULÏGIN
Vozmóžno, ženítes’ tam v Pól’še, kto znáyet! Vot
ya i zaplákal.

FEDOTIK, RODE
Závtra uyédut poslédniye tri bataréi, i v górode
nastúpit tišiná.

TUZENBAKH
I skúčišča strášnaya.

FEDOTIK, RODE
Spasíbo za vsyo.

DOKTOR
trrrr bum biya, tarara bum biya…

IRINA
Ušlí.

DOKTOR
A so mnóy zabïli prostít’sya.

IRINA
Vï že čegó?

DOKTOR
Da, i ya kak to zabïl.


No. 10 V sádu

IRINA
Iván Románič, vï včerá bïli na bul’váre,
skažíte, čto proizošló tam!

DOKTOR
Pustyakí.

KULÏGIN
Rasskázïvayut, čto Solyónïy i barón vstrétilis’ na
bul’váre ókolo teátra.
Solyónïy stal pridirát’sya k barónu.

DOKTOR
Vsyo čepukhá!

KULÏGIN
Govoryát, Solyónïy vlyublyón v Irínu,
i poétomu voznenavídel baróna.

SOLYONIY
Khe!

IRINA
Menyá segódnya vsyo pugayet.

DOKTOR
tarara bum, tarara bum biya

SOLYONIY
Dóktor, porá! Užé polovína pérvogo.

KULÏGIN
Aú, Máša, aú Má-ša!

SOLYONIY
Moí rúki pákhnut trúpom.

DOKTOR
tarara…


No. 11 V sádu (Vtoróye proščániye)

TUZENBAKH
Mílaya, ya seyčás pridú.

IRINA
Kudá? Kudá?

TUZENBAKH
Mne núžno… v górod… provodít’…

IRINA
Ne… ne právda… Čto včerá proizošló ókolo teátra?

TUZENBAKH
Ya skóro vernús’, a závtra ya uvezú tebyá.
Moí mečtï oživút.
Tól’ko vot odnó – tï menyá ne lyúbiš’.

IRINA
Ya búdu tvoyéy ženóy, vérnoy i pokórnoy.
Ya ne lyubíla ni rázu v žízni. O, ya tak mečtála o
lyubví… U tebyá bespokóynïy vzglyad.

TUZENBAKH
Ya ne spal vsyu noč’. Skaží čto-nibud’.

IRINA
Čto? Čto skazát’?

TUZENBAKH
Čto-nibud’?

IRINA
Pólno! Pólno! Ya poydú s tobóy.

TUZENBAKH
Net, net!
Irína!

IRINA
Čto?

TUZENBAKH
Ya, ya, ya segódnya ne pil kófe.
Skaží, čtóbï mne svaríli…


No. 12 V sádu

IRINA
Mï s barónom závtra venčáyemsya,
závtra že uyezžáyem, i poslezávtra načináyetsya
nóvaya žizn’.
Kak-to mne pomóžet Bog?

DOKTOR
Ól’ga Sergéyevna!

OL’GA
Čto?

DOKTOR
Ničegó…

OL’GA
Ne móžet bït’!
Ya ne znáyu, kak tebé éto skazát’…

IRINA
Čto?

DOKTOR
Seyčás na dueli ubít barón.
Tarara bum biya, tarara bum biya…

IRINA
Ya znála, ya znála…


CD 2

Sekvénciya Andreya
(Vtoráya sekvénciya)


No. 13

OL’GA
Andréy!

IRINA
Kak vïdokhsya i postarél on ókolo étoy žénščinï!

MAŠA
Kho! – «žénščinï!»

OL’GA
Rán’še proféssorom khotél stat’, a včerá khvalílsya,
čto popál v člénï zémskoy uprávï.

MAŠA
A Protopópov predsedátel’. Ves’ górod smeyótsya…

OL’GA
… i tól’ko on ničegó ne znáyet.

IRINA
Ya ne mogú vïnosit’ ból’še.
Ne mogú! Bóže moy! Kudá vsyo ušló…

OL’GA
Čto tï? Čto s tobóy? Ne plač’! Mílaya…
Moyá prekrásnaya sestrá…

IRINA
Ya vsyo zabïla. Ya vsyo zabïváyu…
a žizn’ ukhódit, i nikogdá ne vernyótsya,
mï nikogdá ne uyédem v Moskvú.

MAŠA
okh, «a žizn’… ukhódit, a žizn’ ukhódit…»

OL’GA
Mílaya, moyá prekrásnaya sestrá, ya vsyo
ponimáyu…

IRINA
Moy mozg vïsokh,
pokhudéla, podurnéla, postaréla…
Kak ya živú do sikh por, ne znáyu…

OL’GA
Ne plač’! Ne plač’, ya stradáyu.

IRINA
Ya ne plaču, ne pláču, dovól’no, dovól’no.

MAŠA
molčániye… molčániye.

OL’GA
Vsyo khorošó, vsyo khorošó.

No. 14 Refrén

MAŠA
Oná khódit tak, kak búdto samá podožglá.


No. 15

ANDREY
Gde Ól’ga? Kakóy gromádnïy požár…

OL’GA
Vot! Éto seróye voz’mí… vot, éto i éto…

ANDREY
Raz mï vse vméste, ob’yasnímsya.

OL’GA
Mï móžem ob’yasnít’sya závtra, Andryúša!

VERŠININ
«… khótčetsya žit’ čertóvski…»

MAŠA
«… žit’ čertóvski…»
Proščáy, Ól’ga!
Spi spokóyno! Proščáy, Andréy! Závtra s ními
ob’yasníš’sya.

ANDREY
Počemú otkrovénno ne skážete?

ANFISA
Ólyuška, mílaya, ne goní tï menyá.

ANDREY
Tól’ko… tól’ko skažú i uydú. Seyčás…

OL’GA
Glúposti tï govoríš’.

ANFISA
Ne goní, ne goní

OL’GA
Niktó tebyá ne gónit!

ANDREY
Vo pérvïkh, vï čtó-to iméyete prótiv Natáši. Oná
prekrásnïy čelovék, pryamóy i blagoródnïy.
Ya uvažáyu yeyó i trébuyu, čtóbï yeyó uvažáli tákže drugíye.

ANFISA
Ya staráyus’, ya rabótayu, ne goní tï menyá.

OL’GA
Niktó tebyá ne gónit.

ANDREY
Vo vtorïkh, vï serdítes’ za to, čto ya ne proféssor?
No ya slúžu v sémstve, ya goržús’ étim, yésli
khotíte znat’.

ANFISA
Ya rabótayu, ya slábaya, ya staráyus’, ne goní tï menyá!

OL’GA
Tï ustála, niktó tebyá ne gónit.

ANDREY
V trét’ikh…

KULÏGIN
Máši zdes’ net? Stránno! Porá idtí domóy, khe,
khe, khe…

ANDREY
Natáša prevoskhódnïy čelovék…

ANFISA
Ya rabotayu, ya slábayu, kudá mne idtí?

OL’GA
Ti ustála, otdokhní!


No. 16

NATAŠA
Tak mnógo naródu dóma
núžno pomogát’ pogorél’cam, éto obyázannost’ bogátïkh!
Ya tól’ko boyús’, čtóbï Bóbik i Sófočka ne zarazílis’,

pri mne ne smey sidét’!
Vstan’! Stupáy otsyúda!

I začém tï déržiš’ étu starúkhu? Líšnikh ne dolžnó
bït’ v dóme.

OL’GA
Ti tak grúbo obošlás’ s nyáney…
prósto ya… ya ne v sostoyánii perenosít’.

NATAŠA
Prostí! Prostí! Tï ustála.

OL’GA
Oná užé trídcat’ let u nas.

NATAŠA
Íli ya ne ponimáyu, íli že tï ne khóčeš’ ponyát’ menyá.
Oná tól’ko spit íli… íli sidít.

OL’GA
I puskáy sidít.

NATAŠA
Kak, puskáy sidít?
U nas gorníčnaya, kukhárka, dlya čegó nam éta
starúkha?
Ne smet’ mne vozražát’!
I čtóbï mne závtra étoy stároy ved’mï zdes’ ne bïlo,
právo, yésli tï ne pereberyóš’sya vniz, to mï
vsegdá búdem ssórit’sya.

Éto užásno.


No. 17

VERŠININ
Yésli bï ne soldátï, to sgorél bï ves’ górod. Akh, čto
za molodcï! Zolotóy…

KULÏGIN
Kotórïy… kotórïy čas, gospodá?
Iván Románič nazyu-zyu-zyu-zyúkalsya! Molodéc!
U Dóktora zapóy! Ekiy kakóy…

DOKTOR
Čort, čort, čort, bï vsekh pobrál!
Dúmayut, čto ya dóktor, uméyu lečít’ vsyákiye
bolézni, a ya ne znáyu rešítel’no ničegó.
Čort, čort, čort bï pobrál,

éta žénščina umerlá. I ya vinovát v yeyó smérti. Ya
vsyo (khokho), vsyo pozabil,

RODE, FEDOTIK, TUZENBAKH, VERŠININ, KULÏGIN
žénščina, žénščina…

IRINA
… umerlá, smérti, smérti.

DOKTOR
čort, čort, čort…
F-dr-bz-gï! [Vdrébezgi!]

IRINA
Iván Románič! Iván Románič!
Éto bïli časi pokóynoy mámï.


No. 18

DOKTOR
Móžet bït’… vášey mámï, da, vašey mámï!

IRINA
Ya ustála!
Vï privïklí obraščát’sya so mnoy, kak s málen’koy,
no ved’ ya užé vïrosla.

RODE
V étoy kómnate ne vídno požára, tut pokóyno.
Užé četvyórtiy čas. Svetáyet.
Khokhokho… požár, govoryát, stikháyet.

FEDOTIK
Seyčás na Moskóvskoy u Pïžikova kupíl dlya vas
cvetnïkh karandašéy. I vot étot nóžinek. A dlya
sebyá ya kupíl nóžik… vot poglyadíte.

TUZENBAKH
Podayú v otstávku. Básta!
Pyat’ let vse razdúmïval i nakonéc rešíl.

Búdu rabótat’. Žrébiy bróšen.
Vï znáyete, ya podál v otstávku.

VERŠININ
Kogdá načalsyá požár, ya pobežál skoréy domóy;
podkhožú, smotryú – dom naš cel i nevredím i
vne opástnosti…

KULÏGIN
Kotórïy čas, gospodá?
Khe-khe-khe. Da, i ya ustál na sovéte.

NATAŠA
Ya govoryú moyemú mïlïšú: «Zdrávstvuy, Bóbik!»

RODE
Sgorél tól’ko odín kvartál, a ved’ bil véter, vnačále
kazálos’, čto gorít ves’ górod…

FEDOTIK
A dlya sebyá ya kupíl nóžik… vot poglyadíte.
Nož, yeščó drugóy nož, trétiy, éto v ušákh kovïryát’…

VERŠININ
… no moí dve dévočki stoyát u poróga v odnóm bel’é…

DOKTOR
Móžet, ya ne razbivál, a tól’ko kážetsya, čto razbíl.

NATAŠA
On glyadít na menyá kak to osóbenno.

IRINA
Ustála.

Net, ne lyublyú ya telegráfa, ne lyublyú.
Nádo poiskát’ drugúyu dólžnost’, a éta ne po mne.
Čegó ya tak khotéla, o čem mečtála, togó-to v ney
ímenno i net.

RODE
Dóktor, skól’ko vam let?
Kho-kho-kho… Ya segódnya naróčno vïspalsya
pósle obéda, dúmal, čto vsyu noč’ búdu táncevat’.

FEDOTIK
… éto nóžnički, éto nógti čistít’.

Govoryát, poskoréye núžno sostávit’ óbščestvo
dlya pómošči pogorél’cam.
Prekrásnaya mïsl’.

Pogorél, pogorél! Ves’ dóčista!

TUZENBAKH
Menyá vse prósyat ustróit’ koncért v pól’zu pogo-
rél’cev. Móžno bï ustróit’, yésli zakhotét’.
Már’ya Sergéyevna, po-móyemu, igráyet na royále
čudésno.
Zdes’ v górode rešítel’no niktó ne ponimáyet
múzïki, ni odná dušá,
no ya, ya ponimáyu i čéstnïm slóvom uveryáyu vas,
čto Maríya Sergéyevna igráyet velikolepno.

VERŠININ
… máteri net, suyetít’sya naród, bégayut lóšadi,
sobáki, i u dévoček na licákh trevóga, úžas,
mol’bá, ne znáyu čto: sérdce u menyá sžálos’…

KULÏGIN
Khe-khe-khe… nazyuzyúkalsya.
Vï právï, barón. Čudésno igráyet! Ya yeyó óčen’
lyublyú, Mášu. Oná slávnaya. Da, no prilíčno li
yey… [učástvovat’ v koncérte?]

NATAŠA
Vï dúmayete, vo mne govorít tól’ko mat’, net, net,
uveryáyu vas!

DOKTOR
Móžet bet’, nam tól’ko kážetsya, čto me suščest-
vúyem…

IRINA
Trud bez poezii, bez mïsley.
Vïydet pas’yáns, ya vížu. Búdem v Moskvé.

RODE
Ya segódnya naróčno vïspalsya pósle obéda,
dúmal, čto vsyu noč’ búdu táncevat’.
Vse dóčista. Ničegó ne ostálos’. I gítara sgoréla, i
fotográfiya sgoréla.

FEDOTIK
Ničegó ne ostálos’. I gitára sgoréla, i fotográfiya
sgoréla, i vse moí pís’ma… i khotél podarít’ vam
zapisnúyu knížečku – tóže sgoréla.

Ya seyčás pokažú vam drugóy pas’yáns.
Net, ne vïydet. Vídite vos’myórka leglá na dvóyku
pik. Znáčit, vï ne búdete v Moskvé.

TUZENBAKH
Niktó ne ponimáyet múzïki, ni odná dušá, no ya…
ya ponimáyu i čéstnïm slóvom uveryáyu vas.

VERŠININ
[… sérdce u menyá sžálos’,] kogdá ya uvídel éti licá.
Bóže moy, dúmayu…

Kak požár?

Včerá ya mél’kom slïšal búdto nášu brigádu
khotyát perevestí kudá-to dalekó.

KULÏGIN
… učástvovat’ v koncérte? Khe-khe-khe, nazyu-
zyúkalsya.
Dólžen priznát’sya, naš diréktor, khoróšiy čelovék…

SOLYONIY
Yésli bï étot rebyónok bïl moy, to ya izžáril bï yegó
na skovoródke i s’el bï.

DOKTOR
… a na sámom déle nas net?

IRINA
V étu noč’ ya postaréla na désyat’ let.

RODE
Kak požár? Požár, govoryát, stikháyet.

FEDOTIK
Vse dóčista. Ničegó ne ostálos’.

TUZENBAKH
Ya ponimáyu i čéstnïm slóvom uveryáyu vas, čto
Maríya Sergéyevna igráyet velikolépno.

VERŠININ
Odní govoryát, v Cárstvo Pól’skoye, drugíye –
búdto v Čitú.

KULÏGIN
[… naš diréktor, khoróšiy čelovék,]
dáže óčen’ khoróšiy, uméyšiy,
no u negó takíye vzglyadï…

NATAŠA
Grúbïy, nevospítannïy čelovék!

RODE
Sgorél tól’ko odín kvartál, a ved’ bïl véter,
v načále kazálos’, čto gorít ves’ górod.

FEDOTIK
I gitára sgoréla, i fotográfiya sgoréla, i vse moí pís’ma.

TUZENBAKH
Umét’ igrát’ tak roskóšno i v tóže vrémya sozna-
vát’, čto tebyá niktó, niktó ne ponimáyet.

KULÏGIN
Závtra i poslezávtra célïy den’ otdïkhát’.

DOKTOR
Ničegó ya ne znáyu…

RODE
Dúmal, čto vsyu noč’ búdu táncevat’.

FEDOTIK
I khotél podarít’ vam zapisnúyu knížečku – tóže sgoréla.

VERŠININ
Fyódor Íl’ič, poyédemte so mnoy kúda-nibud’!
Ya dóma ne mogú ostavát’sya, sovsém ne mogú…
Poyédemte!

KULÏGIN
Vsegó khoróšego. Khe-khe-khe…

DOKTOR
Niktó ničegó ne znáyet.


No. 19 Rečitatív

ANDREY
Mílïy ded, kak stránno prokhódit žízn’. Opustéyet
naš dom. Ostánus’ v dóme ya odín.

DOKTOR
A žená?

ANDREY
Žená yest’ žená.
Ya lyublyú Natášu, no inogdá
oná kážetsya udivítel’no… vul’gárnoy.
I togdá ya ne ponimáyu, počemú ya tak yeyó lyubíl
kogdá-to.

DOKTOR
Znáyeš’, brat, dam tebé sovét: nadén’ šápku,
voz’mí v rúki pálku i ukhodí, dalekó, bez
oglyádki.
I čem dál’še uydyóš’, tem lúčše.


No. 20 Monológ Andreya

ANDREY
O, gde onó, kudá ušló moyó próšloye,
kogdá ya bïl mólod, vésel, umyón,
kogdá ya mečtál i mïslil izyaščno,
kogdá nastoyáščeye i búduščeye moyó ozaryálos’
nadéždoy?
Nastoyáščeye stálo protívno, skúčno, séro, séro,
bespolézno i nesčástno…
Górod naš suščestvúyet užé dvésti let,
v nyom sto tïsyač žíteley
i net ni odnogó, kotórïy ne bïl bï pokhóž na drugíkh,
ni odnogó podvížnika
ni v próšlom, ni v nastoyáščem,
ni odnogó učónogo, ni odnogó khudóžnika,
ni málo-mál’ski zamétnogo čelovéka,
kotórïy vozbuždál bï závist’
íli strástnoye želániye podražát’ yemú,
tól’ko yedyát, p’yut, spyat,
potóm umiráyut…

Nastoyáščeye protívno,
no kogdá ya dúmayu o búduščem,
to tak khorošó!
Ya vížu svobódu…
Mï svobódnï ot prázdnosti.


No. 21

NATAŠA
Éto tï? Andryúša?

Il ne faut pas du bruit, la Sophie est dormée déjà.

Vous êtes un ours!

ANFISA
Protopópov…

NATAŠA
Protopópov? Khi-khi-khi. Skaží, seyčás!

ANDREY
Poydyómte skoréye.

DOKTOR
Čto (že) spešít’?

ANDREY
Ya boyús’, žená ne ostanovíla bï.

DOKTOR
A!

ANDREY
Poydyóm kúkhney.


Sekvénciya Ma¡si (Trét’ya sekvénciya)

No. 22

TUZENBAKH
Zabïl skazát’, segódnya u vas v gostyákh
búdet naš nóvïy bataréynïy komandír Veršínin.

IRINA
On stárïy?

TUZENBAKH
Net, ničegó.

FEDOTIK
Net.

RODE
Net?

DOKTOR
Net.

IRINA
Interésnïy čelovék?

TUZENBAKH
Ničegó sebé.

FEDOTIK
Ničegó sebé.

RODE
Ničegó sebé.

DOKTOR
Ničegó.

IRINA
Kudá tï?

MAŠA
Domóy.

IRINA
Stránno.

ANFISA
Vnizú stoít neznakómiy polkóvnik.

TUZENBAKH
Veršínin, dolžnó bït’.

MAŠA
Proščáy, moyá khoróšaya!

VERŠININ
Čest’ iméyu predstavít’sya: Veršínin. – Óčen’ rad,
čto ya nakonéc u vas. Kakíye vï stáli!

IRINA
Požáluysta.

VERŠININ
Kak ya rad!
No ved’ vas tri sestrï. Lic užé ne pómnyu, no
znáyu, čto u vášego otcá bïli tri málen’kiye
dévočki. Kak vrémya létit!

TUZENBAKH
Aleksándr Ignát’evič iz Moskvï.

IRINA
Iz Moskvï? Vï iz Moskvï? Ólya! Ólya!

VERŠININ
Vot váše licó, kážetsya, nemnóžko pómnyu.

MAŠA
A ya vas – net.

OL’GA
Vï iz Moskvï? Mne vsegdá kazálos’, čto vsyo tam
pómnyu i vdrug –

MAŠA
Tepér’ vspómnila.

VERŠININ
Vï davnó uyékhali iz Moskvï?

OL’GA
Odínnadcat’ let.

IRINA
Odínnadcat’ let.

MASHA
Odínnadcat’ let.

VERŠININ
Ya znal vášu mátušku.

DOKTOR
Khoróšaya bïlá, khoróšaya bïlá. Cárstvo yey nebésnoye!

Dévočka moyá, ptíca moyá bélaya, pozvól’ mne
pozdrávit’ tebyá s dnyom tvoyegó ángela.

TUZENBAKH
Bït’ móžet, o nášey žízni vspómnyat s uvažéniyem.

VERŠININ
Čelovéku núžno takóye predčúvstviye, ináče on
ne stal bï žit’. Búduščeye zemlí nevoobrazímo
prekrásno.


No. 23

MAŠA
Ya… ostayús’.

KULÏGIN
Dorogáya sestrá! Pozvól’ mne pozdrávit’ tebyá s
dnyom tvoyegó ángela.

Kulïgin, učítel’ zdéšney gimnázii.
Nadvórnïy sovétnik!

DOKTOR
«–dvórnïy sovétnik!»

IRINA
No ved’ tï mne podaríl eyó užé.

KULÏGIN
Kho, kha, kha, v takóm slúčaye otdáy polkóvniku.

VERŠININ
Blagodaryú vas. Veršinin.

OL’GA
Vï ukhodíte? Net! Net!

IRINA
Ostán’tes’, požáluysta.

KULÏGIN
Segódnya, voskrésnïy den’, den’ ótdïkha, búdem
že otdïkhát’, búdem veselít’sya…

a potóm véčer u diréktora…

MAŠA
Ya ne poydú!

KULÏGIN
Mílaya Máša, počemú?

MAŠA
Pósle ob étom.

KULÏGIN
Mílaya moyá Máša, dorogáya moyá Máša,
žená moyá khoróšaya, slávnaya, čúdnaya…
Ya dovólen, ya dovólen…

MAŠA
Mne nadoyélo, nadoyélo, nadoyélo.

KULÏGIN
Máša menyá lyúbit, lyú…

MAŠA
Khorošó, ya poydú – tól’ko otstán’, požáluysta!


No. 24

VERŠININ
Čáyu khóčetsya…

ANFISA
«Čáyu khóčetsya.»

MAŠA
Ne znáyu… V nášem górode sámïye poryádočniye,
sámïye blagoródniye i vospítannïye lyúdi…

VERŠININ
Da, da, da, čáyu…

MAŠA
Éto voyénnïye.

VERŠININ
S udovól’stviyem vïpil bï čáyu.

MAŠA
Menyá vïdali zámuž,
kogdá mne bïlo vosemnádcat’ let…

VERŠININ
Da, da, da.
Yésli poslúšat’ zdéšnego intelligénta, štátskogo íli
voyénnogo, to s ženóy on zamúčilsya, s dómom
zamúčilsya, s lošad’mí zamúčilsya.

No skažíte, počemú žízni on khvatáyet tak
nevïsokó? Počemú?

MAŠA
Počemú? Žízni khvatáyet tak, počemú?
Vï segódnya nemnógo ne v dúkhe.

VERŠININ
Da… Ya possórilsya s ženóy.
Ya nikogdá ne govoryú ob étom. V sem’ časóv
utrá mï náčali branít’sya, a v dévyat’ ya khlópnul
dvér’yu i ušól.

Stránno, žáluyus’ tól’ko vam odnóy.

MAŠA
Nezadólgo do smérti otcá gudélo v trúbe. Tóčno
tak.

VERŠININ
Vï suyevérni?

MAŠA
Da. Da.

VERŠININ
Vï velikolépnaya žénščina, velikolépnaya, čúdnaya
žénščina.
Zdes’ temnó, no ya vížu blesk vášikh glaz, váši
dvižéniya, kotóriye mne snyátsya.

MAŠA
Zdes’ svetléy.

VERŠININ
Ya vas lyublyú, váší glazá, váši dvižéniya,
lyublyú…

MAŠA
Ne govoríte étogo ból’še nikogdá
a vpróčem… mne vsyo ravnó, vsyo ravnó…

ANFISA
Maša, čay pit’!
Vam pis’mó, bátyuška.

VERŠININ
Ot dóčeri.

MAŠA
Čto takóye? Ne sekrét?

VERŠININ
Žená opyát’ otravílas’.
Užásno nepriyátno vsyo éto.
Mílaya moyá, slávnaya žénščina.
Ya zdes’ proydú potikhón’ku.

ANFISA
Kudá že on?

MAŠA
Otstán’! Nadoyéla, stáraya!

NATAŠA
Mílaya Máša, k čemú upotreblyát’ v razgovóre
takíye vïražénya?

Je vous prie pardonnez-moi, Marie, mais vous avez
des manières un peu grossières.


No. 25

MAŠA
Pokáyus’ vam, už ból’še nikomú. Ya lyublyú étogo
čelovéka. Ya lyublyú Veršínina.

OL’GA
(Ya stradáyu) Ostáv’ éto!

Ya vsyo ravnó ne slïšu.

MAŠA
Snačála on mne kazálsya stránnïm. Potóm yegó
žaléla, potom polyubíla…

OL’GA
Kakíye bï tï glúposti ne govoríla, ya vsyo ravnó ne slïšu.

MAŠA
E, glúpaya tï. Lyublyú – znáčit takáya sud’bá moyá.

OL’GA
Ostáv’ éto! ne slïšu!

MAŠA
On menyá lyúbit.
Ne khorošó? Čto iz nas búdet?
Priználas’ vam, tepér’ búdu molčát’, tól’ko molčániye… molčániye…

OL’GA
Vsyo khorošó, no yésli bï ya vïšla zámuž, i célïy
den’ sidéla dóma, to bïlo bï lučše. Ya bï lyubíla múža.


No. 26 V sádu (Trét’e proščániye)

VERŠININ
Ól’ga Sergéyevna, ya vam želáyu vsegó dóbrogo.
Gde Maríya Sergéyevna?

IRINA
Oná v sadú. Ya poydú poíšču yeyó.

VERŠININ
Búd’te dobrï! Ya toroplyús’.

Vsyo iméyet svoy konéc.
I vot mï dolžnï rasstát’sya.

OL’GA
V górode závtra ne búdet užé ni odnogó
voyénnogo.
Vsyo stánet vospominániyem.

VERŠININ
Nu, spasíbo vam.

OL’GA
Čto ž éto… Máša ne idyót?

VERŠININ
Čto že yeščó vam skazát’ na proščániye
O čom pofilosófstvovat’? Žizn’ tyaželá.

Ya prišól popraščát’sya.

MAŠA
Proščáy!

VERŠININ
Piší mne…

pustí menyá… porá… pustí menyá…

OL’GA
Búdet, búdet, búdet.

VERŠININ
Ól’ga Sergéyevna, voz’míte yeyó…
mne užé… porá… opozdál… pustí menyá…

OL’GA
Búdet, búdet, búdet.