Szerző/Előadó:Gadó Gábor
 Cím:Modern dances for the advanced in age
(P) 2004 
Monde de la Musique - 4 stars Jazzman - 4 stars
Talán van némi társadalombírálat is ebben a zenei memoárban, de nem ez a fontos. Megint Hrabalra kell hivatkoznom: ő abból, amit megérint, szentséget csinál. A hrabali mosoly, amivel az élet apró dolgait transzcendálja, nagyon közel áll hozzám. (...) Mi, magyarok, akárcsak a lengyelek, inkább önmarcangoló típusuak vagyunk, ami persze a történelmi sorsunkkal is összefügg. (...) A cseheknél viszont a tragikus világlátás helyett jobbára az irónia virágzott, amelyben az eredendően drámai léthelyzeteket is átöleli az élet szépsége feletti öröm. A hrabali realizmus mögül kikandikáló mosoly az, amit most megpróbáltam a szocializmusbeli emlékeimre rávetíteni.

Gadó Gábor

Notes musicales


01. Szeretném bejárni a földet
7:15
02. Modern dances for the advanced in age
4:56
03. Dam of eternity
7:13
04. Odalenn délen (South of the border)
6:36
05. Budapest, Budapest
8:21
06. The tenors’ affair
3:40
07. Moon river
6:08

Összidő: 44:12
Előadók
Gadó Gábor - gitár

Matthieu Donarier - szaxofon
Bacsó Kristóf - szaxofon
Szalóky Béla - harsona
Sébastien Boisseau - bőgő
Joe Quitzke - dob
Produkciós adatok:
Szerző: Gadó Gábor, kivéve track 1 (Majláth Júlia /ifj. Kalmár Tibor), track 4 (Jimmy Kennedy / Michael Carr / Polgár Tibor) és track 7 (Henry Mancini / Johnny Mercer)

Felvétel: the Tom-Tom Studio 2003. július 5-6.
Felvétel és keverés: Kölcsényi Attila
Borító: Yasar Meral - Bachman Gábor fotóinak felhasználásával
Portréfotók: Huszti István
Art-Smart: Yasar Meral
Architect: Bachman Gábor

Producer: Gôz László
Executive producer: Bognár Tamás

Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Artisjus Zenei Alapítvány támogatásával.



Az album anyaga az alábbi oldalon digitális formában is megvásárolható:


Dalok.hu Dalok.hu


CD Roots (en)
Jacques Denis - Jazzman (fr)
Francois Marinot - Le Monde de la musique (fr)
Indiepoprock.net (fr)
Franpi - Sun Ship (fr)
Mathias Bäumel - Jazzzeitung (ger)
Dresdner Neueste Nachrichten (ger)
Mathias Bäumel - Dresdner Universitäts Journal (ger)
Juan Carlos Abelenda - Tomajazz.com (esp)
Angelo Leonardi - All About Jazz - Italia (ita)
Dionizy Piatkowski - Era Jazzu (pl)
Matisz László - Gramofon (hu)
Rakk László - Rockinform (hu)

Kattintson a képre a nagyobb felbontásért!A hrabali mosoly

Még tizenöt éves se voltam, amikor együttesemmel Pécsett, egy művelődési ház tánctanfolyamán játszottunk. Nem akármilyen együttes volt: akadt benne földmérő, rokkant cukorbeteg, autószerelő és hentes. A beat-korszak virágkorát éltük, és mint annyian, én is gitároztam, sőt igazi showmanként viselkedtem a színpadon. A megélhetés ugyanakkor rákényszerített bennünket, hogy lakodalmakon is zenéljünk. Játszottunk itt magyar nótát, játszottuk a környék sváb és szerb lakosságának dalait, és a fiatalság kedvéért persze az éppen aktuális slágereket is. A hetvenes évek közepétől aztán a vendéglátóiparba kerültem. Kiközvetítéses rendszer volt: a könnyűzenészeket egy országos központból irányították a megfelelő szórakozóhelyre. Itt már a szalonzene és a Broadway-slágerek felé is kilátás nyílt. 1980-ban jöttem Pestre a Bartók Konzervatórium dzsessz-tanszakára, az egyetlen helyre az országban, ahol a dzsesszt mint éppen megtűrt, nyugati zenét tanulni lehetett. Tanulóéveim alatt aztán már neves előadók profi kísérője lettem.

A lemezen szereplő első dalt is számtalan alkalommal kísértem Harangozó Teri előadásában, ez volt az egyik legnépszerűbb sláger akkoriban. Egy zseniálisan bugyuta dal, de próbáltam a bugyutaságát egyfajta szeretetteljes távolságtartással valamiképp megszentelni. A második szám Hrabal könyvét idézi: Táncórák idősebbeknek és haladóknak – az album címe is erre utal. Hallható például csacsacsa is benne, akárcsak a rákövetkezőben blues, rock and roll és keringő.

Az Odalent Délen alapanyaga nem saját, akkoriban világslágernek számított. Gyerekkoromtól fogva rengeteget játszottam, és az emléke mindig azt a pécsbányai éttermet idézi fel számomra, ahol talán a legtöbbször kellett megszólaltatnom, mert a dal a bányászok kedvence volt.

A Budapest, Budapest a játékvárost, az illúziók városát idézi; nosztalgikus emlék erről a sokszor frivol és hazug, mégis szeretnivaló városról.

Közvetlen humor egyedül a hatodik számban nyilvánul meg: akkoriban írtam, amikor a „három tenor” először lépett színpadra. A felhasznált bel canto-alapanyaggal a művészet képtelen elüzletiesedését próbáltam kiröhögni.

Az utolsó dal egy Broadway-sláger, édeskés, könnyfakasztó dallam, és én meg is hagytam a naivitását. Számomra a tájainkon élő örök amerikai álmot testesíti meg.

Talán van némi társadalombírálat is ebben a zenei memoárban, de nem ez a fontos. Megint Hrabalra kell hivatkoznom: ő abból, amit megérint, szentséget csinál. A hrabali mosoly, amivel az élet apró dolgait transzcendálja, nagyon közel áll hozzám. Jogász létére és hihetetlen műveltsége birtokában sokáig fizikai munkásként élt, akárcsak nálunk Hamvas Béla. Mi, magyarok, akárcsak a lengyelek, inkább önmarcangoló típusuak vagyunk, ami persze a történelmi sorsunkkal is összefügg. Nézd meg például a lengyeleknél Bruno Schultzot vagy Witkiewiczet: mind tragikus a világszemléletük. A cseheknél viszont a tragikus világlátás helyett jobbára az irónia virágzott, amelyben az eredendően drámai léthelyzeteket is átöleli az élet szépsége feletti öröm. A hrabali realizmus mögül kikandikáló mosoly az, amit most megpróbáltam a szocializmusbeli emlékeimre rávetíteni.

Gadó Gábor
Lejegyezte: Dolinszky Miklós


Lábjegyzetek A hatvanas évek Magyarországa monográfiához
(válogatás)

ágyrajáró A fedélhez jutás legalsó foka, amikor az ~ még önálló szobával sem rendelkezik, főbérlőjétől csupán egy mással, másokkal megosztott szobában kap fizetségért alvási lehetőséget. Szélsőséges esetben az ~ még az ágyát is megosztja mással. (Például úgy, hogy társa ellenkező műszakban dolgozik.)

amatőr színjátszó mozgalom Az ~ bázisai a már korábban is létezett, elsősorban versmondásra létrejött és élénk életet élő irodalmi színpadok voltak. Néhány amatőr színház a hivatásosokkal is felvette a versenyt, az előadók tehetsége okán, de különösen azért, mert olyan darabokat is játszottak, amelyek hivatásos színházakban nem kerülhettek volna előadásra.

bányásznap Demonstrálandó, hogy a munkásság minden rétege fontos, évente a különböző szakmák önünneplését rendezték meg. Így volt építésznap, bányásznap, nyomdásznap stb. amelyen az adott szakma dolgozói nagyszabású rendzvényeken vettek részt. Az ünnepi szónoklatok és a kitüntetések kiosztása után majális-hangulatú, egésznapos családi ünnepség kezdődött, amely a férfiak részéről igen gyakran a lerészegedésig tartott. Ezeken a kitüntetett napokon a térség különböző részein szólt a zene, az egyik színpadon népi zenekar, a másikon „dzsessz-zenekar” játszott. A központi színpadon általában „jeles fővárosi művészek” adtak esztrádműsort.

betiltott filmek A hazai gyártású filmek bonyolult cenzurális folyamat eredményeképpen kerülhettek a mozikba, a nyilvánosság elé. A ~ között voltak olyanok, amelyeket szűk szakmai körben lehetett vetíteni, ennél nagyobb nyilvánossághoz jutottak el azok a filmek, amelyek ugyan nem kerülhettek a normális moziforgalmazásba, de zártkörű filmklubokban vetítésüket engedélyezte a hatalom. A legszigorúbb kategóriába azok a filmek kerültek, amelyek kópiáit páncélszekrénybe zárták és még az alkotók sem nézhették meg.

brigádnapló A (–›) szocialista brigádok által vezetett, többnyire díszes, kemény kötésű könyvecske, amelyben a brigád naplószerűen rögzítette mindazon eseményeket, amelyek végrehajtását a szocialista brigádmozgalomban vállalták. A ~ban az események ünnepélyes leírása mellett elhelyezték azokat a dokumentumokat is, amelyek bizonyították az esemény megtörténtét (pl. színházjegy, fotó a kirándulásról stb.) A legszebb ~kat azok a szocialista brigádok produkálták, amelyekben volt egy ügyesen rajzoló tag, vagy tagnak a felesége.

Délutáni randevú A Szabad Európa Rádió Teenager Partyjának ellensúlyozásaképpen indult műsor a Magyar Rádióban, amely főleg magyar számokat sugárzott, de az idő előrehaladtával egyre több nyugati előadót is szerepeltetett műsorán.

diplomatabolt (dollárbolt) Diplomatáknak és különleges státusú magyar személyeknek fenntartott üzlet, amelyben nyugati valutáért lehetett olyan javakhoz hozzájutni, amelyek a magyar belkereskedelmi forgalomban nem voltak kaphatók. Ital, cigaretta, óra, ékszer, csokoládé, divatcikkek tették ki e boltok forgalmának jelentős hányadát. A tartós külföldi kiküldetés után hazatérő magyar állampolgárok, akik jogot szereztek a ~ban történő vásárlásra, megtakarított pénzüket itt költötték el, s az olcsón beszerzett, ritka portékát jelentős felárral, kéz alatt értékesítették.

fekete import 1963–64-től egyre többen utazhattak nyugatra. A magyarországi rossz áruellátás, a hiánygazdálkodás, a szűkös nyugati import tette lehetővé, hogy a nyugati utakról behozott, itthon nem kapható árucikkek irreálisan magas áron eladhatók legyenek. Elsősorban kozmetikumok, divatos ruházati cikkek biztosítottak nagy hasznot a ~ lebonyolítóinak. Akik vállalták a csempészés rizikóját is, jelentős haszonra tehettek szert, amennyiben egy-egy áruféleségből nagyobb mennyiség behozatalát vállalták.

fekete vonat A köznyelvben azoknak a vasúti viszonylatoknak a neve, amelyeken a fővárosba utaztak az ingázó falusiak, akik kenyerüket az iparban, építőiparban keresték meg. A ~ hétvégén rendkívül zsúfolt volt, gyakori volt a részeg randalírozás, rendbontás, rongálás, a különböző falvakból származók közötti verekedés, amely időnként késelésbe torkollott.

fusi Illegális, saját célra, illetve pénzért, megrendelésre, kereset-kiegészítésként végzett munka, amelyet az üzemi munkások a vállalat anyagának és gépeinek felhasználásával végeztek. A ~ eredményeként létrejött terméket ki kellett lopni a gyárból, felhasználás vagy értékesítés céljából.

gépkocsi-kiutalás A gépkocsi-vásárlás neve és formája egészen a rendszerváltásig. Először be kellett fizetni a vágyott gépkocsi árának felét, ezután pedig, márkától és típustól függően több évet kellett várakozni (Trabant esetében gyakran öt évet!), amíg a gépkocsi tényleges átadása megtörtént. Az ily módon megszerzett gépkocsira három évig eladási tilalom volt érvényben. A hiánygazdaság szülte azt a sajátos jelenséget, hogy a hároméves gépkocsik ára meghaladta az új árát, hiszen a gyors hozzájutás megérte a vásárlónak az irreális felárat.

gulyáskommunizmus Ironikus, de találó elnevezése a magyarországi állapotoknak. A kádári konszolidáció a csekély mérvű, de folyamatos gyarapodást, a társadalom különböző rétegei közötti nivellálódást eredményezte. Az 1956 utáni megtorlások elfelejtetése érdekében az ország fokozatosan eladósodott, a kis nyaralótelkek, a frizsider, a személygépkocsi iránti vágy és a hivatalosan lenézett „kispolgári értékek” váltak uralkodóvá.

illegális képzőművészeti kiállítások Azok a művészek, akiknek nem engedélyeztek állami kiállító-helyiségben kiállítást, mert művészetük eltért a hivatalosan elvárttól, az engedélyezés megkerülésével klubokban, vállalati aulákban, magánlakásokon, műtermekben rendeztek műveikből kiállítást. Az ~ gyakran más programnak álcázva jelentek meg a rendező intézmény programfüzetében, ezért csak szájhagyomány útján terjedhettek.

Ki mit tud? A magyar televíziós műsorkészítés és sugárzás hőskorában, 1962-ben rendezték meg az első ~-ot, amely nemzeti üggyé vált. Magyarországon ekkor mindössze 325 ezer televízió-készülék volt üzemben, ennek ellenére az egész ország a ~ lázában égett. A vetélkedőt amatőr, félamatőr fiatal művészek számára rendezték különböző kategóriákban, például táncdal, népdal, néptánc, szavalás, hangszeres zene, egyéb, amelybe artistaprodukciók, így a bűvészkedés is tartozott. Az elődöntőket és a döntőt milliók nézték, a döntő idejére kiürültek az utcák. Vidéken a művelődési házakban, kocsmákban, a nagyobb városokban egy-egy tévékészülék-tulajdonos lakásában gyűltek össze az emberek a döntő megtekintésére.

kommunista szombat Szovjet mintára bevezetett ingyenmunka, amelyet azután kezdtek Magyarországon bevezetni, hogy ötnaposra csökkentették a munkahetet. A ~ általában valamilyen közösségi cél megvalósításához kötődött, pl. iskola- vagy óvodaépítéshez, parkosításhoz, de sok esetben a gyárak, üzemek a kommunista szombat alkalmazásával igyekeztek a tervteljesítésben lemaradásukat behozni. A legelképesztőbb példák egyike, amikor a sebészprofesszort kertépítésre kötelezték, s ezzel hónapokra lehetetlenné tették, hogy operáljon, mert a kezén hólyagok keletkeztek. A ~on való részvétel „természetesen” önkéntes volt, de aki nem ment el, az később nem kapott például fizetésemelést, prémiumot, jutalmat vagy (–›) SZOT-beutalót.

közveszélyes munkakerülő Az 1962. évi 8. törvényerejű rendelet 214. §-a (1) bekezdése: Az a munkaképes személy, aki munkakerülő életmódot folytat, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A rendszer a teljes foglalkoztatottság hamis ideológiája jegyében elfogadhatatlannak tartotta, hogy valakinek nincs állása. Elvben elképzelhetetlen volt, hogy valaki munkanélküli (pl. tőkehozadékból származó) jövedelemre tegyen szert és abból éljen.

Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem A megyei, városi pártbizottságok által működtetett politikai képzési forma a már munkában állók számára. A munkahelyek számára keretszámokat jelöltek ki, amely meghatározta, hogy évente hány személyt kell beiskolázni a ~re. A ~re járó dolgozók tanulmányi szabadságot kaptak, ezért gyakran azok is önként választották e képzési formát, akik csupán az évi 28 napos pótszabadságban szerettek volna részesedni.

munkásszállás A nagyobb ipari vállalatok, építkezések sok száz fő befogadására alkalmas ~okat tartottak fenn. A vállalat anyagi lehetőségeitől függően ezekben két-három-négy ágyas szobákban éltek az ingázók, akik hetente-kéthetente mentek csak haza családjukhoz. A különböző kulturális közegből származó, eltérő szociális háttérrel rendelkező, ám együttélésre kényszerülő emberek között gyakori volt az italozás, a verekedésig fajuló konfliktus.

Szabó család A Magyar Rádió egyik leghallgatottabb műsora. A folytatásos rádiójátékot hosszú éveken keresztül sokan dokumentumműsornak hitték, s ennek megfelelően reagáltak rá. A ~ „elkötelezett” írói és szerkesztői a műsor nem várt hatalmas népszerűségét arra használták fel, hogy indirekt módon gyakoroljanak politikai befolyást a több milliós hallgatóságra. A rádiójáték történései a mindennapi munkahelyi diskurzusok részét képezték.

szilencium A hatalom legenyhébb szankciója azokkal az értelmiségiekkel szemben, akik valamilyen, a hatalomnak nem tetsző művet hoztak létre. A ~ tulajdonképpen a nyilvános megjelenéstől való eltiltást jelentette. A ~ra ítélt alkotók névsora ott lapult minden főszerkesztő íróasztalában. Voltak esetek, amikor a ~ot meghatározott időre rendelte el a párt, s azt a szankcionált alkotóval közölte is. A legtöbb esetben azonban a ~ elrendeléséről csak oly módon értesülhetett az érintett, hogy bezárultak előtte a publikálás, filmkészítés, szereplés stb. lehetőségei.

szocialista brigád, ~mozgalom A munkahelyeken az azonos munkát végzők csoportjaiból brigádokat formáltak, s ezek a brigádok egymással versenyeztek, meghatározott kritériumok szerint értékelték őket. A legjobban teljesítő brigádok nyerték el a szocialista brigád címet, amely számos kiváltsággal járt. A ~ mércéje a (-›)brigádnapló volt, amelyben a brigádtagok naplószerően vezették munka- és szabadidős tevékenységüket. A ~ legelképesztőbb vadhajtásai azokon a területeken alakultak ki, amelyeken magának a brigádban dolgozásnak semmi értelme, reális tartalma nem volt. A brigádtagok pontosan tudták, hogy mit kell hazudniuk ahhoz, hogy élenjáró kollektívaként tételezze őket a hatalom.

SZOT-beutaló (SZOT=Szakszervezetek Országos Tanácsa) Az üdülés egyszerre volt jog, kiváltság és a dolgozó zsarolásának eszköze. A nagyobb üzemeknek, minisztériumoknak saját üdülője volt, a kisebb üzemek, vállalatok az ágazati szakszervezet tulajdonában lévő üdülőben kaptak létszámarányosan beutalási lehetőséget. A ~ért jelképes összeget kellett fizetni, formálisan ez volt a nyaralás ára, valóságosan azonban a beutalt sokszorosát kapta a befizetett összegnek. A ~ért komoly harc folyt, mert a lakosság nagyobbik fele számára ez jelentette az egyetlen nyaralási lehetőséget.

táncdalfesztival A hatvanas évek a televízió évtizede volt Magyarországon, tíz év alatt megszázszorozódott a tévéelőfizetők száma. A (–›) Ki mit tud? mellett az először 1966-ban megrendezett ~ örvendett a legnagyobb népszerűségnek. Bár elvben dalok versenyeztek, valóságosan azonban az előadó énekesek váltak főszereplőkké, s aki a ~ok valamelyikén sikert ért el, életre szóló karriert alapozott meg. Mai kritikusainak véleménye megoszlik, kétségtelen azonban, hogy az andalító, nyálas számok voltak többségben, de igen sok máig sikeres dal került akkor a közönség elé.
Az második ~on tűnt fel Harangozó Teri Szeretném bejárni a Földet című dalával.

tánciskola A két világháború közötti intézmény a sztálinizmus ideje alatt kispolgári csökevénynek számított. Az 1956-os forradalom előtt szervezett táncoktatás csak néhány, még a háború előttről fennmaradt ~ban folyt, a középiskolákban azonban szombat délutánonként tánciskolát szerveztek, ahol a tánctanárok mellékjövedelemhez juthattak. A hatvanas évekre Budapesten és vidéken egyaránt elszaporodtak a (magánlakásokban működő) ~k, amelyek a 14-20 éves korosztály számára a legális bulizás lehetőségét biztosították. Különösen a szombat esti össztánc (amelyért külön belépti díjat kellett fizetni) volt népszerű. Állástalan, gyakran egészen kiváló muzsikosok – főleg zongora-dob felállásban – szolgáltatták a talpalávalót.

társbérlet Még az ötvenes években szabályozták, hogy milyen családlétszámhoz milyen méretű lakás tartozik. A magántulajdonú lakásokat, ha azokban nem a tulajdonosuk lakott, illetve ha az meghaladta a benne lakóknak járó méretet, államosították. A régi építésű, nagyméretű, államosított polgári lakásokat több családnak utalták ki, akik ~ben laktak, közös mellékhelyiség-használattal. Léteztek négyes-ötös társbérletek is. A nagy lakást tulajdonlók maguk fogadtak be ismerőst társbérlőnek, hogy legalább ne idegennel kelljen a privátszférájukat megosztani.

turista-útlevél A ~ Nyugat-Európába volt érvényes, három évenként lehetett igényelni, amennyiben a Magyar Nemzeti Bank az éves turista-ellátmányi valutakeretből biztosította az utazáshoz szükséges csekély összeget (70 majd 100 dollár). Csak az reménykedhetett a ~ megkapásában, aki politikailag teljesen megbízhatónak minősült. A külföldön tartózkodás maximális ideje 30 nap volt. Aki hosszabb ideig tartózkodott külföldön, vagy más országba is utazott, mint ahová engedélyt kapott, azt a külföldi utazásból öt évre kizárták.

üzemi közönségszervező Az ~ színház-, koncert- és cirkuszjegyeket és -bérleteket, valamint más rendezvényekre szóló jegyeket árusított munkahelyén, jutalék ellenében. A kulturális intézmények jegyeinek jelentős hányada az ~kön keresztül került értékesítésre. Gyakran a színházak, koncerttermek pénztárainál már nem lehetett jegyet kapni, de megfelelő kapcsolatokon keresztül az ~kön keresztül hozzá lehetett a jegyhez jutni. Az ~ a jegyárusítást munkaidőben végezte, s ezt nem csak elnézték neki a főnökei, hanem kifejezetten pozitívan értékelték, mint társadalmi, kulturális tevékenységet, holott jutalék is járt munkájáért.

üzemi ünnepség A hatalom által legfontosabbnak tartott ünnepeket a munkahelyeken is megtartották. Az ~et a munkaszüneti nap előtti napon rendezték az üzemi kultúrházban, vagy az üzemi kultúrteremben. Ezeken ünnepi beszéd hangzott el, ennek keretében osztották ki a jutalmakat (pénzt), majd vállalati buli következett, amelynek feltételeit (étel, ital, nem ritkán élő zene) a vállalat biztosította. Május elsején, a munka ünnepén még a kis településeken is „illett” a dolgozóknak részt venni a felvonuláson, amely után virsli és sör dukált.

vendéglátózás 1958 után egyre gyorsuló ütemben terjedtek el a Wurlitzerek, előbb csak Budapesten, majd vidéken is. Ezzel párhuzamosan mind több szórakozóhelyen volt esténként élő zene. A vendéglátóiparban voltak helyek, ahol a zene csak a vacsora „aláfestésére” szolgált, másutt azonban táncolni is lehetett. A zenés szórakozóhelyek gyarapodásával mind több kitűnő zenész jutott pénzkereseti lehetőséghez. Az élő zenéért az étlapon feltüntetett árakhoz általában 30% úgynevezett zenés felárat számoltak. A legtöbb zenés szórakozóhelyen megkövetelték a nyakkendő viseletét, némely vendéglőben a portás 10 Ft-ért nyakkendőt is kölcsönzött.

Kozák Gyula