Szerző/Előadó:Eötvös Péter
 Cím:IMA
(P) 2003 
Az IMA Eötvös Péter 1995-ben komponált Atlantiszának a folytatása, mely – mintegy zenei emlékműként – egy olyan kultúrának állít emléket, amely virágzása csúcspontján hirtelen elsüllyedt. De míg az Atlantisz a múltban s a víz alatti világban kutató lassú utazás érzetét kelti, az IMA a jelenből tekint az elsüllyedt földrészre.


IMA (2001-02)
vegyeskarra és zenekarra
(Szöveg: Weöres Sándor, Gerhard Rühm)
01. I.
8:37
02. II.
7:19
03. III.
11:23


04. Kozmosz (1961/99)
két zongorára
15:05


Korrespondenz (1992-93)
jelenetek vonósnégyesre
05. Scene I.
3:52
06. Scene II.
2:47
07. Scene III.
10:03

Összidő: 59:21
Előadók
IMA
WDR Rundfunkchor Köln
WDR Sinfonieorchester Köln

vezényel: Sylvain Cambreling

Kozmosz
Andreas Grau - zongora
Götz Schumacher - zongora

Korrespondenz
Pellegrini Quartet
Antonio Pellegrini - hegedű
Thomas Hofer - hegedű
Fabio Marano - brácsa
Helmut Menzler - cselló
Produkciós adatok:
Zenei rendező: Harry Vogt - Recording supervisor: Stephan Hahn
Hangmérnök: Walburga Dahmen, Mark Hohn, Reiner Kühl, Thomas Sehringer
Vágó: Walter Platte, Dirk Franken, Irene van Dreyke
Kottakiadó: Edition Schott Music Mainz (1-3), Edition Salabert Paris (4), Edition Ricordi München (5-7)
Portréfotó: Huszti István
Borító: Yasar Meral
Design: Yasar Meral
Architect: Bachman Gábor
Producer: Gőz László

Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával.

Richard Whitehouse - Gramophone (en)
Grant Chu Covell - La Folia (en)
Diario de Sevilla (esp)
Scherzo (esp)
Crescendo (ger)
CD Compact (esp)
Laurent Bergnach - Anaclase.com (fr)
Michał Mendyk - Nowa Muzyka (pl)
Porrectus - Muzsika (hu)
Molnár Szabolcs - Gramofon (hu)
Csont András - Magyar Narancs (hu)
Albert Mária - Menedzser (hu)

Kattintson a képre a nagyobb felbontásért!IMA (2001-02)

Az IMA Eötvös Péter 1995-ben komponált Atlantiszának a folytatása, mely – mintegy zenei emlékműként – egy olyan kultúrának állít emléket, amely virágzása csúcspontján hirtelen elsüllyedt. De míg az Atlantisz a múltban s a víz alatti világban kutató lassú utazás érzetét kelti, az IMA a jelenből tekint az elsüllyedt földrészre.

Az IMA komponálásához Eötvös két költő szövegét használta: Gerhard Rühm Gebet című versét, és egy részletet Weöres Sándor Néma zene című költeményéből. Rühm az ima gesztusát imitálja, amelyhez egy „litániaszerűen fojtott énekbeszédhez” hasonló nyelvezetet használ. Mintha az ősi kultúrában létezett volna egy ima, amely ősi nyelven szólt az ősi istenekhez. Weöres pedig a teremtés kezdetét meséli el a Biblia nyomán, egy általa kitalált nyelven.

Eötvös szerint – aki saját hangzásvilágát „különböző kultúrák imáinak meditatív tartásából és koncentrációjából” meríti – úgy hangzik ez, mint „egy polinéz nyelv latin beütéssel”.

„A ritualitás a természetemből fakad. Mivel a ritualitás olyan eredeti forma, melyben a gesztusok és a hangzás abszolút egységben jelennek meg, tulajdonképpen minden darabomat »rituálisnak« nevezhetném.”

Eötvös Péter


Kozmosz (1961/1999)
kétzongorás verzió

1961. április 12-én Gagarin elsőként hagyta el és repülte körbe a Földet egy űrkabinban. A tizenhét éves Eötvös Péter ekkor komponálta a Kozmoszt, annak az élménynek a hatására, hogy „Gagarin űrrepülésével a világ hirtelen kinyílt és határtalannak tűnt” számára.

Kompozíciója egy zenei „ősrobbanással” indul, melyet sorban követnek a világegyetem kialakulásának stációi és epizódjai. A háromszoros fortéban megszólaló hosszú trilla az „univerzum oszcilláló tengelye”, ami a mű folyamán egyre tágul, majd zsugorodik. „Üstökösök” hatolnak át a zenei téren, csillagalakzatok formáját idéző akkordok és lefelé haladó „aszteroid-skálák” kíséretében. Elhalad előttünk egy „naprendszerek között lebegő űrhajó”, majd a zene „meteoritfelhőbe” keveredik.

Eötvös a zenei űrutazást kétszer is megszakítja Bartók Az éjszaka zenéje című művének rövid idézeteivel. Végül a mulandóság bizonyossága a kozmikus örökkévalóságot is hatalmába keríti – a darab egy negyed másodperccel az „újabb ősrobbanás” előtt véget ér.

„A humor minden művemben jelen van. Ez egyfajta világnézet és életfelfogás. A tragikus, drámai pillanatokban a humor jelenti a túlélést. Ez egy olyan magatartásforma, amellyel találkozhatunk Shakespeare-nél meg Beckettnél is. Úgy érzem, hogy nálam is minden pillanatban jelen van.”

Eötvös Péter


Korrespondenz (1992-93) vonósnégyesre
(Levelezés)

A vonósnégyes a Salzburgban élő Leopold Mozart és az 1778-ban Párizsban tartózkodó fia, Wolfgang Amadeus közötti drámai kapcsolatot jeleníti meg levelezésük részletein keresztül.

A vonósnégyes hangszerei „beszédszerűen” szólalnak meg. A levelek írásának és olvasásának érzelmi feszültsége, a szavak, a gondolatok, a hátsó gondolatok – mind színpadszerűen jelennek meg. A mellékelt szöveg segíti a hallgatót a gyorsan alakuló és komplexen zajló történések pontos megértésében, jobb követhetőségében.

1. jelenet:

Wolfgang: Drága Édesapám! Ez igazán nem az én hibám – ezt Ön is tudja...

Leopold: Fiam! Minden dolgodban forrófejűen és hirtelen cselekszel! Gyermekkorod óta egész lényed megváltozott. – A legnagyobb művészet, az embernek önmagát megismernie...

Wolfgang: ...és akkor – mint Ön is tudja – azon nyomban elkezdek duzzogni, mikor egy olyan hangszerre kell írnom, amelyet igazán nem szívlelhetek...

Leopold: ...akkor fiam, tégy úgy, mint én!

Wolfgang: Egész bizodalmam Párizsban van!

Leopold: ...csak mihamarább! Már a puszta gondolat, hogy Párizst láthatod, meg kellett volna óvjon az összes kósza ötletedtől. A hírnév Párizsból indul el!

Wolfgang: ...és most, hála a jó Istennek, végre itt vagyunk. – „Oh, oui, Monsieur, vous avez raison...” (igen Uram, Önnek igaza van...)

Leopold: „...mais personne ne peut remplacer un père...” (…de senki sem pótolhat egy apát...)



2. jelenet:

Wolfgang: ...nekem itt is megvannak az ellenségeim.

Leopold: „...je crois Votre Fils d’une conduite assez...” (...azt hiszem, az Ön fia magatartása eléggé...)

Wolfgang: ...ez jó jel. Én...

Leopold: „...pas redouter pour lui les dangers de Paris...” (...nem kell félteni Párizs veszélyeitől...)

Wolfgang: ...ha volna itt egy olyan szeglet, ahol az embereknek füle van...

Leopold: „...s’il était inclin au libertinage...” (...ha hajlamos lenne a kicsapongásra...) Rudolph felkínálta Neked Versailles-ban az orgonista állást? Tehát rajta múlik?...

Wolfgang: ...de nem hiszem, hogy elfogadnám...

Leopold: Nem kell mindjárt eldobnod magadtól ezt a lehetőséget. Meg kell...

Wolfgang: Így azonban csupa vadállat és marha között vagyok (legalábbis ami a zenét illeti). Hogyan is lehetne másként, ők mind...



3. jelenet:

Wolfgang: ...hogy Ön, drága Édesapám, és legkedvesebb húgocskám jól vannak – az, hogy én egy őszinte német vagyok, és ha már nem beszélhetek, legalább azt gondolhatok, amit akarok... Ez..., hogy az édesanyám meg fog halni, hogy meg kell halnia...

Leopold: Hatalmas, jóságos Isten! Legyen meg a Te szent akaratod...

Wolfgang: Ekkor már az égi javakat élvezhette.

Leopold: Drága fiam!... de miért éppen egy szombati napon?...



„Az életemet kitölti a színház iránti szeretet. Minden, amit csinálok, szoros kapcsolatban áll a színházzal. Mindig az lebeg előttem, hogy a zene segítségével egyfajta »színházat« hozzak létre.”

Eötvös Péter


Eötvös Péter

1944-ben született Székelyudvarhelyen.
1958-ban Kodály Zoltán vette fel a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára.
1966-tól 1968-ig DAAD-ösztöndíjjal a kölni Főiskolán tanult vezénylést.
1968-tól 1976-ig a Stockhausen Ensemble tagja,
1971-től 1978-ig a WDR Elektronikus Stúdiójának munkatársa,
1979-től 1991-ig a párizsi Ensemble InterContemporain zeneigazgatója,
1985-től 1988-ig a londoni BBC Szimfonikus Zenekarának első vendégkarmestere volt.

1991-ben megalapította a Nemzetközi Eötvös Intézetet fiatal karmesterek és zeneszerzők számára.

1994 óta a Holland Rádió Kamarazenekarának vezető karmestere.

Számos nemzetközi és magyar díjat kapott (többek között: Commandeur de l’Ordre des Arts et des Lettres, Bartók-Pásztory-díj, Kossuth-díj); valamennyi műve megjelent lemezen, a BMC, a DGG, a Bis, a Kairos, az ECM és a col legno kiadásában.

"A komponálás és a dirigálás egyazon foglalkozás két oldalról nézve: az egyik alkotó, kreatív, a másik pedig előadói, rekreatív munka. Az, ahogyan zeneszerzőként gondolkozom, előadói tapasztalataimból táplálkozik."

Eötvös Péter



gebet

a a u
e e o i

a da hu
e de bo i
da ha u
de e do bi
ba ba u
be be o ni
na a bu
me he so mi
ma ma su
e ne so ji
sa sa ju
je e ho di
ga ja gu
e ge do i
a na nu
ne he go gi
wa da du
we we o wi
sa ha wu
e se mo hi
a sa hu
me me wo i
na na mu
se de no si
a na u
e de jo i
a a nu
e de o i
a a u
e e o i

Gerhard Rühm